Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

PÁLFFY GÉZA: Hírszerzés és hírközlés a törökkori Magyarországon

tevékenysége, hiszen egyrészt a váltságdíjért folytatott rabtartás egyre nagyobb méreteket öltött, másrészt pedig - példának okáért a budai Csonkatoronyból - immáron nemcsak sarcuk összegyűjtésére, hanem élelmük királyságbeli összekoldulására is kiengedték őket.55 A horvát-szlavón végeken ugyanakkor a csárdákok rendszerének kiépülésével tovább növekedett [IV.] az ellenséges portyákat szemmel tartó és a szomszédos végházakat riasztó őrszemek szerepe,56 sőt [V.] a pribékek tevékenysége is.57 Ez a magyarázata annak, hogy a stájer rendek által az 1550-es években a vend végvidéken rendes évi fizetéssel tartott kémek többsége olyan délszláv volt, akinek keresztneve elé mintegy vezetéknévként a pribék szót írták.58

A hírszerzés területén ugyancsak a keresztény félnek kedvezett a hódoltság kialakulása [VI.] a kereskedők vonatkozásában is. A királysági és raguzai kalmároknak ugyanis Bécstől Belgrádig és Gyulafehérvárig a hódoltság teljes időszakában szabad mozgásterük volt59 - így nem csodálkozhatunk azon, hogy a végvárak kapitányai gyakran írták elő számukra a kémkedést akképpen, amint azt Szatmár és Németi mezővárosok kereskedőinek Forgách Miklós felső-magyarországi főkapitány 1632-ben, az új szatmári főkapitány kinevezéskor tette: „A két városbeli kereskedő rendek, mivel sok országot járnak kereskedéseknek okáért, senki közülük kapitány híre nélkül Erdélybe és a török közé kereskedésnek okáért is, se különben, el ne merjen menni. Vissza jüvet pedig mindjárt elsőbben is tartozzanak a kapitánnyal szembe lenni, és hitek szerént, amit ott hallottak, láttak és értettek, megje55 Lásd például „estve jövének szegény Budaj körösztény rabok, más hiteles emberemis jött, azoktól értetem, hogy azt Bosznay Basát, az ki alá takarodott volt, már visza fordította a vezér és Budára is hivattia ... ” MOL P 1314 Batthyány co. lt. No. 1112. Babócsay Ferenc veszprémi főkapitány levele Batthyány Ádámhoz. 1683. november 6., Veszprém, ill. Pálffy G.: A rabkereskedelem és rabtartás gyakorlata i. m. 59.

56 Lopásié, Radoslav: Spomenici hrvatske krajine. (Acta históriám confinii militaris Croatici illustrancia.) Knjiga I. Od godine 1479 do 1610. Zagreb, 1884. passim. (Monumenta spec- tantia históriám Slavorum Meridionalium XV.) és Simoniti, Vaskó: Vojaska organizacija na Slovenskem v 16. stoletju. Ljubljana, 1991. passim.

57 Takáts Sándor: A pribékek. In: i/o.: Rajzok a török világból. I. köt. Bp., 1915. 304—335.

58 Lásd például Steiermärkisches Landesarchiv, Graz [StLA], Landschaftliches Archiv, Altes Archiv XIV: Militaria [Militaria] Schuber 1555/3. 1555. Juni 29.-1555. Nov. 25. Servatius von Teuffenbachnak, a stájer rendek vend végvidéki hadi fizetőmesterének (

Kriegszahlmeister an der windischen Grenze) számadása a fenti öt hónapban a stájer rendek nevében kifizetett összegekről. Vö. még Uo. Schuber 1557/3. 1557. Jan.-Dez.

59 Szakály F. : Mezőváros és reformáció i. m. passim és Gecsényi Lajos: Az Edlasperg-ügy. A magyar kereskedők bécsi kapcsolatai a 16. század első felében. In: Történelmi Szemle 35/3-4. (1993) 279-295., valamint Uő.: Bécs és a Hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században. (Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez) In: Századok 129/4. (1995) 767-790.

49