Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

PÁLFFY GÉZA: Hírszerzés és hírközlés a törökkori Magyarországon

déki végvidék, Szakály Ferenc pedig Szigetvár kémhálózatának megismeréséhez szolgált adalékokkal és forrásközlésekkel.4 Végül két esztendeje egy a Habsburg-oszmán külkapcsolatokba is beavatkozó kettőském-parasztpolgár, Trombitás János életének bemutatása kapcsán szintén Szakály vázolta fel a határ menti kémvilág legfontosabb, munkájának főszereplőjével összefüggő, alapvető mechanizmusait.5 Mindezen feldolgozások ellenére a téma még korántsem tekinthető lezártnak. Elsősorban azért nem, mert a középkori, majd a Habsburg-magyar hírszerzés egyaránt többszörösen tagolt és állandóan alakuló-fejlődő szervezetet alkotott; aminek következtében egységes, önálló levéltári fondokban fennmaradt anyaga nem vagy pusztán csak egy-egy kérdéskörére (például a diplomáciai kémkedésre a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv Turcica-fondja vagy a határ menti kapitányok hírszerzésére egy-egy nagyobb családi levéltár, például a Nádasdyak vagy a Batthyányak missiles-gyűj- teménye6) áll rendelkezésre. Ezért úgy vélem, a most megjelent tanulmánykötet - a noszvaji végvár-konferenciák eredeti céljainak megfelelően - valóban olyan új eredményeket tesz közzé, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyszer majd elkészülhessen a törökkori Habsburg-magyar hírszerzés monografikus feltárása. Továbbá azt is remélem, hogy ezek az újdonságok inspirálják az oszmán birodalom kutatóit is egy hasonló, az ellenfél kémszervezetét bemutató „szink- ronkötet” elkészítésére - egyrészt mert ilyen összefoglalás török részről még nem született,7 másrészt mert az oszmánok hírszerzéséről, illetve a birodalmuk4 Sugár István: Az egri vár kémei és fegyverei a várszámadások és leltárak tükrében (1549-1562.) In: Az egri múzeum évkönyve 13. (1975) 101-107.: Kémek az egri vár szolgálatában.; Bessenyei József. A gyulai vár számadása a kémkedésre fordított összegekről, 1565. In: Hadtörténelmi Közlemények 103/3. (1990) 96-103. és C/o.: Forgách Simon főkapitány kimutatása a kémkedésre fordított összegekről. 1569-1570. In: Hadtörténelmi Közlemények 35/3. (1988) 541-545. Ez utóbbi közleményt jól kiegészítik a Magyar Kamara Forgáchcsal való elszámolásai az 1569 és 1575, illetve az 1569 és 1582 között hírszerzésre kifizetett összegekről: Magyar Országos Levéltár, Budapest [MOL]. E 200, Magyar kincstári levéltárak. Magyar Kamara Arcívuma [MKA], Acta diversarum familiarum [Acta div. fám.], Tétel 17/b. föl. 105. és MÓL E 41 Magyar kincstári levéltárak, Magyar karmarai levéltár, A Magyar Kamara regisztratúrája, Litterae ad cameram exaratae 1582. No. 18.; Szakály Ferenc: Egy végvári kapitány hétköznapjai. (Horváth Márk szigetvári kapitány levelezése Nádasdy Tamás nádorral és szervitoraival, 1556-1561) In: Somogy Megye Múltjából (Levéltári Évkönyv) 18. (1987) 45-126.

5 Uő.: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Bp., 1995. elsősorban 255-261. (Humanizmus és reformáció 23.) Vö. még legújabban a magyarra fordított nemzetközi irodalomból: Piekalkiewicz, Janusz: A kémkedés világtörténete. Ügy- nökök-Rendszerek-Akciók. I. köt. Bp., 1997.

6 Österreichisches Staatsarchiv, Wien [ÖStA]. Haus-, Hof- und Staatsarchiv [HHStA], Türkei [Turcica], ill. MOL E 185, MKA, Archívum familiae Nádasdy [Nádasdy cs. It.], Missiles és MOL P 1314, Családi levéltárak, A herceg Batthyány család levéltára. Missiles [MOL P 1314 Batthyány cs. It.].

7 Az eddigi eredményekre lásd Ágoston Gábor és Dávid Géza-Fodor Pál e kötetbeli tanulmányát, továbbá Fodor Pál: Kémkedés a török korban. In: Keletkutatás 1995. ősz 121-126.

35