Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
R. VÁRKONYI ÁGNES: A tájékoztatás hatalma
A vesztfáliai béke után szükségszerű, volt, hogy a magyar főméltóságok ki- kényszerítsék a nemzetközi török-ellenes háborút, kitörjenek az önálló politikai cselekvés terére. Egyik első tudósítás erről a döntésről egy rejtjeles visszajelzés, Rákóczi Zsigmond levele Pálffy Pál nádornak, Sárospatakról 1649 szeptember 29-én. Megírja az ifjabb Rákóczi, hogy megkapta Szentpéteri István kassai főporkoláb révén a nádor neki szóló levelét, „a kis órácskával és francia portékával együtt.” Közli, hogy a fejedelemasszony igen kedvesen vette „mind az ajándéknak mivoltát”, mind pedig ajánlását és ők maguk is készek szolgálni „Eő Feölségének s kegyelmednek is tehetségünk szerint.”49 Az óra, főleg pedig „a francia portéka” egyértelműen politikai üzenetet hordoz a beavatottak számára. Zrínyi mozgalmában az üzenetek számottevő részét rejtjelekei küldték. A hadviselésben nélkülözhetetlen védett információról Zrínyi többször írt. „Nagy dolog a titok,és szükséges a kapitánnak; e nélkül soha semmit nem végez nem viszen emberül.” Létkérdés, hogy az ellenség ne szerezze meg szándékokat és terveinket. „Tudnod kell, hogy a titok kulcsa annak a ládának, ahol a te szerencséd fekszik és zárva vagyon. ... Ne veszesd el a kulcsot; mert ha az ellenséged kezében akad, ő sáfárkodik az te ládádból az te szerencséddel. ... Kapitányok titkosak legyetek, féljetek a titkotoknak elvesztésétől... ”50 A kulcs sok esetben ma sincs még meg. Az úgynevezett Nádori-emlékiratban és Zrínyi II. Rákóczi Györgynek címzett leveleiben lehet, hogy a címzett, vagy kódmegfejtő irodán írták be a számrejtjelek fölé a neveket, a politikai fogalmakat és a szövegrészeket. Lehet, de nem bizonyos, az sem, hogy helyesen. Korszerű forráskritikával ezeket a megfejtések senki sem ellenőrizte. Például a szóba jöhető nádoijelöltek egyikét „445” rejtjellel jelöli a szöveg és ezt a szakirodalom még régi feltevés alapján II. Rákóczi György névével véli megfejthetőnek. Azonban Zrínyinek az újabb kutatások alapján jobban ismert céljai, a kor politikai realitásai kevéssé valószínűsítik, hogy 1653-ban egyáltalán felmerülhetett volna az erdélyi fejedelem nádorrá választásának terve.51 49 Pálffy levéltár Arm I. Lad 5. fasc 10. Pálffyt az 1649-i pozsonyi országyűlés választotta nádorrá. Vö: Péter Katalin: A magyar romlásnak századában. Budapest, 1975. 58. 50 Zrínyi Összes Művei i. m. I. köt. 507-512. - Miként jelenik meg, mint morális és életmentő követelmény a katonai fegyelemben, arra Pejés Géza opponensi véleménye hívta fel a figyelmem Pálffy Géza: Katonai igazságszolgáltatás a Királyi Magyarországon a XVI-XVII. században (Győr,1995) disszertációjának vitáján. 51 Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós és kora. Budapest, 1964, 523. - Vö: Zrínyi Miklós Összes művei, kiad. Klaniczay Tibor. Budapest 1958 II. köt. 181,455. - Zrínyi Miklós válogatott levelei. Szerk.: Bene Sándor, Hausner Gábor. Budapest, 1997, 175, 299. - Sajnálom, hogy ez a fontos és hiánytpótló kiadvány a szövegekben sem jelöli a kódolt szavakat (69, 73-74, 82-83, 255-256, 297) A Nádori Emlékirat rejtjeleinek megoldatlanságára utalt Várkonyi Gábor: Emlékirat a nádorság ügyében. Irodalomismeret, 1995 / 6, 47. 28
