Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

R. VÁRKONYI ÁGNES: A tájékoztatás hatalma

célját vesztve kudarcba fulladt, Rudolf császár és magyar király programmesterei mégis jól szervezve, a legjelesebb művészekkel formáltatták meg a törököt legyőző uralkodó eszményített alakját.45 Amikor a bécsi helyi újság, nemzetközi viszonylatban elmaradással, 1671-ben megjelent, kiadójától, Matthäus Cosmeroviustól Lipót király elvárta, hogy , jó szándékkal legyen, nehogy a mi királyi fölségünk, vagy a mi birodalmi szövetségeseinket lekicsinylő vagy hátrányos dolgok kerüljenek az újságba, illetve a nyilvánosságra.” Ugyanakkor uralkodói rendeletekkel (1671 május 25, 1672 május 10) tiltotta be a kézzel írott újságokat, vagyis a hírleveleket és a cenzúrázatlan lapokat.46

A magyarországi kódolt tájékoztatás nagyfokú elterjedésének okait szám- bavéve úgy tűnik, hogy legfőbb indítéka a magyar politika sajátos helyzetében és céljaiban rejlik. A Fejedelmség és a Királyság politikai csoportjai széleskörűen tájékozódtak a Porta és a különböző európai udvarok szándékairól. Általában a nemzetközi viszonyokról és az ország dolgairól adottságaikhoz képest feltűnően eleven értesülésekkel rendelkeztek, de kevéssé hasznosíthatták. A Királyság főméltóságainak információit két oldalról is védenie kellett. Az országegység megteremtése érdekében kapcsolatokat építenek ki az Erdélyi Fejedelemséggel, de ezeket, a török Porta és a Habsburg kormányzat egyaránt tiltja, figyeli és ellenséges lépésnek értelmezi. A Királyság bíboros érseke, Pázmány Péter például rejtjelekkel írta meg a református I. Rákóczi György fejedelemnek, hogy mindkét hatalommal szemben reális helyzetértékelésre van szüksége: „lehetetlen, hogy kegyelmed a török hatalma ellen hadat viselhessen. ... Erdélyt a német segítség meg nem oltalmazhatja a török ellen.”47 Természetes gyakorlat lett, hogy az erdélyi fejedelmek portai rezidenseikkel is számok bonyolult kódrendszerében közölték az igazán fontos tájékoztatásokat. I. Rákóczi György és köre különböző beavatottjai és megbízottjai révén Svédország, Krakkó, Kostantinápoly, Párizs és Bécs köreiből szerezte be értesüléseit és bonyolult rejtjelrendszert használt, hogy beavatottjaival közölje szándékait, és már hadviselés közben megnyerhesse a békét. Gyöngyösi István úgy írta meg Murány vár 1644-ben a Porta és Bécs tudta nélkül végbevitt átjátszásának történetét, hogy egyúttal a kényszerűen titkos közlésekre szőritott tragikus világ kommunikációs kultúrájának összetett, néhol megfejthetetlen, néhol már komikus szabályairól is hírt adott. 48

45 Vocelka, Karl: Die politische Propaganda Kaiser Rudolf, II. 1576-1612. (Wien, 1981) - Galavics Géza: Kössünk kardot a pogány ellen. Budapest, 1986.

46 Csapodi Zoltán i. m. 145-147, 164.

47 Nagyszombat, 1636 november 20. Közölte: Ötvös Ágost: Rejtelmes levelek első Rákóczy György korából. Kolozsvár, 1848, 2-3.

48 R. Várkonyi Ágnes: A rejtőzködő Murányi Venus. Budapest, 1987, 152-153, 199, 213-214. stb.

27