Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

KORPÁS ZOLTÁN: Habsburg információszerzés a kereszténység északafrikai végeinél a 16. században

den ügyére kiterjedő személyes igazgatása. A Secretario de Estado szerepét a rendszerben mi sem mutatja jobban, mint Antonio Pérez bukásával kialakult információskrízis, amelynek során még a portai spanyol ügynököket, Pérez ottani emberit is majdnem magával rántja a „főnökük” letartóztatása. 24

Az információszerzés, a kedvező - heterogén - társadalmi körülmények ellenére, rendkívül nagy kockázatokkal járt, mind a rendszerre, mind az informátorra nézve. Feljebb már ismertettem Cristóbal Pérez atya renegáttá válásának kísérletét, ami egyértelműen maga után vonta volna a portai spanyol kémhálózat bukását. De a korszak egyik híres esete Luís de Presendes halála, aki kereskedőnek álcázva magát Tuniszban kémkedett, közvetlenül V. Károly 1535-ös tuniszi hadjárata előtt, és folyamatos információkkal látta el a császár környezetét a város erejéről. Az ügynököt ostromot megelőzően az uralkodó nagy titokban magához rendelte, féltve őt a francia király és Barbarossa kémhálózatától. De a környezetében lévő moriszkó elárulta Barbarossának, aki egy fejjel megrövidítette Presendest. A várról és a városról szerzett információ ebben az esetben tevékenyen hozzájárulhatott a spanyol flotta sikereihez 1535-ben.25

Értékes zsákmánynak számított a futárok, hírvivők elfogása, ami szintén a szervezet meggyengüléséhez vezethetett. (Ismert eset a híres francia ügynök, a spanyol Antonio Rincón megöletése Itáliában 1541-ben, pont a spanyol tertio katonái által). De gyakran a természet nehezítette meg, vagy tette lehetetlené az információ eljutását. Extrém esetről számol be a la golettai várparancsnok 1561 májusában II. Fülöpnek: a várba érkezett egy spanyol szökevény, akinek az útitársát az oroszlánok felfalták.26 De a tengeren való átkelés is nehézségekbe ütközött. Ezért nem egyszer a spanyol kémszervezet külön hajókat küldött észak-afrikai „gyűjtőtelepekre” a kémek, szökevények kimenekítésére.

A rendszernek fel kellett készülnie az elhárításra is, mint Cristóbal Pérez árulása, vagy pedig a spanyolországi moriszkók szándékainak kitapogatása már a feljebb említett Nunez de Gato által. Sőt megelőzés, elhárításképpen nem egyszer az ellenfél hátországának fellázításával kerülték el a nagyobb veszélyt, mint például Tlemecén, Marakesh esetében a Sharif elleni nagy titkos- szolgálati hadjáratban az 1550-es évek elején. Vagy akár a politikai gyilkosság eszközeivel is próbáltak élni. (Híres, bár meg nem valósult kísérlet volt a már említett Barbarossa elleni terv 1534-ben.)

24 Madridban az egyik, Isztambulból hazatérő kémet, Antonio Ciavarrit (Chavarri a spanyol forrásokban)) Madridban börtönbe záiják 1579 novemberében, saját bevallása szerint „senza culpa”.

25 Salvá, p. 108.

26 Braudel p. 441.

277