Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
R. VÁRKONYI ÁGNES: A tájékoztatás hatalma
növekvő feszültséget a Királyság és a Habsburg központi kormányzat között, s kölcsönös károkkal jártak. A Királyság külpolitikailag különösen érzékeny ország lett. Természetszerűleg következett ez a török hódításból,s abból is, hogy Magyarország nyugati - északi sávja az erőviszonyok és a geopolitikai adottságok következtében a Habsburg birodalom érdekszférájába került. A magyar politikai elit tehát reálisan ismerte fel: az egyik legnagyobb veszély, ha az ország elszigetelődik, ha nem kapnak hírt a nemzetközi és közvetlen környezetük fejleményeiről, róluk pedig torzított tájékoztatások terjednek el. Másfél évszázadon át a tájékoztatás a magyar politika egyik legfőbb gondja lesz. Egyaránt jellemzi az egymást váltó generációkat a felfokozott hír-éhség és a heves, szinte csillapíthatatlan igény, hogy jelen legyenek a nemzetközi fórumokon. A budai magyar íródeákok titkos tájékoztatásai ebben a kialakuló rendszerben egyszerre nyújtanak katonai és külpolitikai információkat. Erényük, a magyar nyelv egyben védtelenségük is. Mégis jelentősek voltak a körülményei miatt bonyolult, megvalósulásában csonka, sajátos és - mint látni fogjuk - kiegyensúlyozatlan kora újkori magyar információs rendszer kifejlődésében. Nyilvánvaló, hogy a bécsi kormánykörök kiépítették a maguk professzionális budai kémhálózatát, szinte bizonyos, hogy éltek némelyik magyar íródeák szolgálatával is. Ugyanakkor a budai basák és a Habsburg királyok és császárok központi szerveinek és a Királyság tisztségviselőinek hivatalos érintkezését bonyolító magyar íródeákok kritikus időben tartottak kettős értelemben is törvényen kívüli kapcsolatot a magyar várkapitányokkal és főméltóságokkal. Mennyiben tekinthető ez intézményesnek? További kutatásoknak kell eldönteniük. A hírek minőségére jellemző, hogy János deák nem olyat ír „kyt az piachon beszéllenek”, hanem a Portáról és török főhivatalnokoktól szerzi be értesüléseit. 1566 április 1-jén elsők között közli Szulejmán hadjárati előkészületeit, sőt haditervét is: “az chazamak első vár szállása Szigetvár és az másik Komárom leszen.”30 Szulejmán utolsó magyarországi hadjáratának eseményeit, Miksa megkésett hadbaszállását, Szigetvár reménytelen, de egész Európa elismerését kiváltó védelmét, majd elestét bőségesen tárgyalta a szakirodalom. A budai íródeák tudósítása nemcsak pontos és átfogó közlés a készülő hadjáratról, hanem gyors diplomáciai lépést kívánó tájékoztatás is: „jobb volna, ha az kerezténségnek gondjáth viselnék.” A magyar politikai elit lehetőségei azonban korlátozottak, a várkapitányok cselekvési pályája szűk. Elsősorban a törökök szándékairól és terveiről kell beszerezniük híreiket, de saját királyuk szándékait, a központi kormányzat különböző köreinek terveit ugyancsak be 30 Jahya Pethő Jánosnak 1566 április 1. A budai basák, i. m. 20-21. 21
