Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

IVANICS MÁRIA: Tatár kémszolgálat az 1663-as magyarországi hadjáraton

A tatárok többféle alkoholtartalmú italt ismertek: az erjesztett kumiszt, a valamilyen gabonából, elsősorban kölesből szintén erjesztéssel készített bo- zát, valamint a nagyon erős mézsört. Ezek egyike sem okozhatta a fent említett szorongásos állapotot. Régóta ismert viszont, hogy a török seregben éltek egy maszlag (maslaq) nevű, ópiummal elegyített itallal, melyet ütközetek előtt fogyasztottak.13 Jóllehet az Oszmán birodalom egyes vidékein igen elterjedt volt az ópium előállítása és fogyasztása, a Krímen talán mégis inkább a gyomnövény maszlagból (datura stromonium) készítettek hasonló céllal drogot. A maszlag mérges anyagot tartalmazó toktermésének kivonata megfelelő arányban itallal keverve az ópiumhoz hasonló kábulatot okozott. Széles körben használták a magyarországi hódoltságban is.14 Bizonyos, hogy a tatárok is ismerték a maszlag hódító tulajdonságát. Elképzelhető, hogy fogyasztása révén valamiféle drogfüggőség alakult ki. Ennek ellenére nem lehet kizárni azt a lehetőséget sem, hogy Pál a „bátorságitalt” a saját mentségére találta ki, mintegy magyarázatként arra, miért nem hagyta ott a tatárokat.

A kihallgatási jegyzőkönyv fontos adatokat tartalmaz az érsekújvári hadjárattal kapcsolatban is. Pált másodszorra 1663 tavaszán indították útnak azzal, hogy már nem kell visszatérnie a Krímbe, hanem Besztercebánya alá menjen, s ott csatlakozzék az Ahmed Giráj15 vezette tatár sereghez. Itt jelentette neki, hogy a morvaországi városok élelemmel és lőszerrel jól el vannak látva, de az országban nincs katonaság, s a vidék védelmét a parasztokból és iparos legényekből szervezett csapatokkal akarják megoldani. Pál kozák azt vallotta az olmützi bíráknak, hogy az augusztus 26-án Magyarországra, Beszterce alá érkezett tatár sereg 30 000 ezer főből áll, a velük levő kozákok számát 2000-ben jelölte meg, s itt volt a német ezredes is vérte13 „Ennekfelette valahányszor akár csatára akár ütközetre készülnek, egy bizonyos ópiummal elegyített italt, melyet maszlacknak neveznek, isznak, mellytől fejek megzavartatván, azt se tudják mit mívelnek, minden veszedelemre, mint a vak legyek hanyatt homlok rohannak az ágyúgolyókkal és kartácsokkal nem gondolnak, míg fel nem tett célokat elérik.” Decsy Sámuel: Osmanografia. II. Bécs 1789, 265.

14 Kakuk Zsuzsa: A török kor emléke a magyar szókincsben. Körösi Csorna Kiskönyvtár 23. Budapest 1996, 307-308.

15 Ahmed Giráj, IV. Mehmed Giráj kán (1654-1666) ekkor 18 éves fia. Kraus (1994, 562) tévesen Iszlám agát tartja a kán fiának. Ezt igen könnyen ki lehet zárni, mert egyrészt a ká- ni család minden férfitagja használta a dinasztikus Giráj nevet, másrészt az aga cím arra utal, hogy Iszlám aga nem tartozott a tősgyökeres tatár arisztokráciához, hanem a kán szolgálatában álló személy, mégpedig kapu agája volt, amint ez egy 1666-ból származó, Apafi Mihálynak írt krími tatár levélből kiderül. Arhivele Statului Bucureçti, Doc. turceçti XXIV/2170.

212