Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

DÁVID GÉZA-FODOR PÁL: Oszmán hírszerzés Magyarországon

[1566. május 3. körül]27

Felséged szolgája, Haszan szolnoki szandzsákbég jelentésének másolata28 ístanbul, Topkapi Sarai Müzesi Arçivi, E 4893

Sevvál hó 13. napján29 megjött a kémünk és ezeket hozta hírül:

A gonosz király30 több, mint három hónapja a Bécsen túl száz mérföld távolságra fekvő, Linz nevű híres várba ment.31 Egy herceget hagyott maga helyett, akit Bécs várába küldött.32 Kijelentette: „helyettesemmé kinevezett testvérem szava és parancsa az én parancsom. így tudjátok, és ne téijetek el attól, amit mond”. [A herceg] tanácskozásra hívta a környékbeli várak és tartomány bégjeit. Összehívott kilenc beteges személyt, köztük nagy eszükről híres embereket, s miután alaposan meghányták-vetették az ügyeket, némelyek azon a

3.

27 Az iratban előadott események (Miksa linzi tartózkodása, a magyar ügyek Károly hercegre bízása, a várható török támadás) mind 1566-ra utalnak, ezért a dokumentumban szereplő csonka muszlim dátum 1566. május 3-ának felel meg.

28 Az általunk eddig ismert magyarországi szandzsákbégek között egyetlen olyan Haszán nevű van, aki először Esztergomban, majd Szolnokon működik. Az illető 1564-ben tűnik fel a királyi székvárosban (Emst Dieter Petritsch: Regesten der osmanischen Dokumente im Österreichischen Staatsarchiv. Band 1. (1480-1574). (Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs. Ergänzungsband 10/1.) Wien, 1991.418, 419, 425, Karácson Imre: Török-magyar oklevéltár, 533-1789. Szerk. Thallóczy Lajos, Krcsmárik János, Szekfű Gyula. Bp., 1914.51, No. 28), miközben átmenetileg a budai beglerbéget helyettesíti (Gévay A.: i. m. 10.), de aztán visszatér szolgálati helyére (Jakob von Betzek: Gesandtschaftsreise nach Ungarn und in die Türkei im Jahre 1564/65. Hrsg, von Karl Nehring (Veröffentlichungen des Finnisch- Ungrischen Seminars an der Universität München. Serie C, Band 10.) München, 1979. 8.) Szolnokra 1564. október 2-a előtt került egy Haszán nevű bég, elég magas, 400 000 akcsés javadalmakkal. Nem tudták a teljes neki járó összeget előteremteni, emiatt küldött panaszt Isztambulba, s arra reflektáltak az említett időpontban (Ístanbul, Ba§bakanlik Osmanh Arçivi, Kepeci 74, p. 214). Arra sajnos nem tértek ki, hogy honnan jött, de az előrehaladt fizetség és az időbeli egybeesés elég erős érvnek fogadható el a két személy azonossága mellett. Később elég sokszor szerepel 1565-ben és 1566-ban is, egyebek között 1566. március 7-én kémjelentést kémek tőle (Baçbakanhk Osmanh Arçivi, Mühimme defteri 5, p. 441, No. 1178); elképzelhető, hogy az itt közölt jelentés erre válaszul született. Bizonyos, hogy 1567. február 17- től már Ali volt a szolnoki bég (Bajbakanlik Osmanh Arçivi, Maliye defteri, 563, p. 55), valószínűleg közvetlen váltás eredményeként. Haszán valószínűleg az albániai Skodrában/Isz- kenderijében folytatta pályafutását.

29 1566. május 3.

30 II. Miksa, aki 1566. július 26-án lépett elhunyt apja, I. Ferdinánd örökébe.

31 Miksa valójában Augsburgba igyekezett a birodalmi gyűlésre.

32 Károly főhercegről van szó, aki Miksa nevében elnökölt az 1566 tavaszán összeült pozsonyi országgyűlésen. A jelentés alább következő része feltehetőleg az ennek során történtek kissé bizarr leírása. Hitelesebben 1. Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról Ferdinánd, János, Miksa királysága és II. János erdélyi fejedelemsége alatt. Ford. Borzsák István. Bp., 1982. 244. skk.

203