Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

R. VÁRKONYI ÁGNES: A tájékoztatás hatalma

gé, akár a távoli a völgyekbe messze behatoló török portyák hírt hoznak a településekről, vagy a szpahik adományleveleikbe foglaljanak távoli helyek neveit, hogy tucatjával fogjanak adóztatásra falvakat a Királyi Magyarország területéről. A magyar végvárak ellátását a környék, a váruradalmak biztosították. Őrségeik védekezésből, de önfenntartásuk, nyereségszerzés céljaival is ugyancsak rendszeresen betörtek török területekre. Közismert, hogy a határmenti háborút a fegyverszünetek s a drinápolyi béke sem tudta megállítani. Százakra tehetőek a Musztafa pasa 1572 szeptember 18-án Miksa császárnak írt panaszához hasonló sérelmek: „az egriek háromezör juhnál többet ragadtak el.”23

Gyakorlatilag a Habsburg és a török hatalom a Királyi Magyarország illetékes hatóságainak, rendi főméltóságainak kizárásával cserélt véleményt a magyarokat közvetlenül érintő ügyekről. Elvi indokát ennek Ali basa24 Ernő főhercegnek 1583 szeptember 28-án kelt levelében keresetlen közvetlenséggel így fogalmazta meg:

„Tudja feölsegeöd mind eleitől fogván királyok ideiben is, egész Magyar országh Budához tartozó volt, most is penigh mind az mi teörvenyünk szerent, s mind penig az fölségtök törvénye szerent Magyar országh ide tartozó volna, de ez mostani magyari urak, sem Budához, sem romay császárhoz eö f. (ölségéhez) nem tartanak. ” 25

A Királyság „feje fölött” kialakult kapcsolat a Habsburg és az Oszmán Birodalom között lényegében külpolitikai, és a két hatalom megállapodásából következett. Az udvariassági formulák természetesen nagyon változó viszonyokat fednek: egymásrautaltságot, gyanakvást, békés egymás mellett élést, fenyegetést, harciasságot. A hivatalos érintkezésben legtöbb szó a mindennapi eseményekről esik: portyák, helyi harcok, erődök építése, rabváltások, ajándékok, kölcsönösen megrabolt kereskedők, kémkedések, követjárások és tárgyalások. Oroszlán basa például Miksa császárnak 1565 október 26-án írja „az te fels/éged/ levelét nagy szeretettel vöttem” bevezetéssel, hogy embere járt Lazarus von Schwendi felsőmagyarországi főkapitányál, aki szépen megajándékozta, és kívánja, hogy közöttük békesség legyen.26 Sok szó esik azonban nagypolitikai ügyekről is.

23 Szokoli Musztafa budai basa (1566 augusztus 3.-1578 szeptember 30.) levele Miksának A budai basák, i. m. 55.

24 Kalajkiloz Ali budai basa 1580 május - 1583 október 9.

25 A budai basák, i. m. 3o 1.

26 Oroszlán basa (budai basa: 1565 május 19.-1566 augusztus 3.) Miksa császárnak Pesten, 1565 október 26. A budai basák,i. m. 16-17. - Oroszlán basa és Schwendi tárgyalásait nem ismerjük, a szakirodalom nem foglalkozott vele. Lehetséges, hogy összefüggésben van a Schwendi féle hadiszabályzat kidolgozásával: Vö: Pálffy Géza: A katonai igazságszolgáltatás a Királyi Magyarországon a XVI-XVII. században. Győr, 1995, 72-76.

19