Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
CZIGÁNY ISTVÁN: Felderítés és térképek
Természetesen a fentebb említett hadmérnökök mellett még számosán működtek a szövetséges seregben, mint például Matheus Andersi, Nicolas du Mont, Johann Wetzlin vagy a magyaros hangzású Caspar Dörök hadmérnök százados, aki lehetne akár Török Gáspár is, de magyarországi származása az eddig ismert adatok szerint nem bizonyítható.15 A törökellenes visszafoglaló háború időszakából térképek és metszetek százai születtek, hiszen a korabeli Európa hatalmas érdeklődéssel kísérte a pogá- nyok elleni küzdelmet.16 Sokszor ezekből a helyszínrajzokból és térképekből néhány művészi ambíciókkal megáldott hadmérnök vagy tiszt metszetsorozatokat készített, s így a térképi munkákat, igaz sokszor torzított formában, a köznapi emberek is megismerhették. Ezek a metszetek és alaprajzok százával jelentek meg a korabeli újságokban, krónikákban történelmi és katonai szakmunkákban. Az egyik legismertebb ilyen sorozatot a bajor választófejedelem hadsegéde, L. N. Hallart bajor hadmérnök készítette, s a müncheni udvar rézmetszője Michael Wenning sokszorosította. Az 1689-es hadjárat alkalmával nem véletlen hogy több mint két tucat hadmérnök dolgozott a seregben, hiszen a császári csapatok ekkor délen Albánia északi részéig, keleten pedig Vidinig jutottak előre. Olyan területen folytattak hadműveleteket, ahol nemcsak hogy ember emlékezett óta nem járt keresztény sereg, de erről a területről a megelőző években a kémek és a felderítők sem szolgáltattak megfelelő információkat. A fennmaradt térképi anyag ismeretében elmondható, hogy a hadmérnöki csapat 1689 június végétől 1690 őszéig óriási munkát végzett. Alapjaiban sikerült feltérképezni a Morava vízgyűjtő területét. A munkálatokat Marsigli irányításával végezték. Az adatok egy részét a fősereg előtt a felderítést végző huszároktól kapták. Azonban az is előfordult, hogy néhány hadmérnök kisebb katonai kísérettel csónakokon előreevezett a Moraván vagy annak mellékfolyóin kikémlelni és rajzokat készíteni a területről.17 Igen gazdag és sokrétű térképanyag készült az előrenyomuló seregben. Nemcsak a hadműveleti terület vízrajzát és domborzatát vetették papírra, hanem átnézeti és menettérképek is készültek. Arra egyenlőre nincs írásos és térképi bizonyítékunk, hogy már ekkor végeztek volna csillagászati helymeghatározásokat, de hét-nyolc 15 ÖStA KA HKR Prot. Exp. 1696 február 397. k. 95. föl 16 A térképi anyag katalogizálása már a század huszas harmincsas éveiben megkezdődött: Eperjesy Kálmán: A bécsi Hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke. Szeged, 1929., Glaser Lajos: A Karlsruhei gyűjteményeknek magyarvonatkozású térképanyaga, budapest, 1933. A legújabban: Buda expugnata 1686 Europa ét Hungária 1683-1718. A török kiűzésének európai forrásai. Szerk.: Bariska István, Haraszti György Varga J. János I—II. k. Budapest, 1986. 17 Beliczay Jónás: Marsigli élete és munkái. Budapest, 1881. 38-39. o. 190
