Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

HILLER ISTVÁN: A Habsburg informátorhálózat kiépítése és működése az Oszmán Birodalomban

a 30-as évek közepén Budára került. A tekintélyes budai pasa Nasuhzade Húséin környezetébe jutott, majd annak budai szolgálata végeztével Konstan- tinápolyba vezetett az útja. Orvosként jól és sokat dolgozott, s híre eljutott a kajmekámig, Bariam pasáig. Szolgálatba fogadta, s mint szűkebb környezetének tagja részt vett a perzsák elleni 1637/38-as hadjáratban. Ott volt Bagdad elfoglalásánál, s az akkori konstantinápolyi rezidens - Johann Rudolf Schmid zum Schwarzenhom jelentései alapján - rendszeres kapcsolatot tudott tartani a Fényes Portán levő Habsburg követséggel. 1639-ben már Kara Mustafa nagyvezír orvosaként tért vissza a Boszporusz partjára, s ebben az egyáltalán nem lebecsülendő beosztásban - a negyvezír orvosaként - érte a halál 1642 január 16-án. Élete végéig Habsburg informátor maradt.13

Nem kevésbé érdekes a titkos levelezők második hullámához tartozó Giovanni Andrea Scogardi esete. Scogardi Dániában született, s hasonlóképpen mint Grassi Itáliában végezte orvostudományi tanulmányait, s szerzett diplomát. Jó képességű ember lehetett, hiszen hamarosan Udine városában teljesítette hivatását. Nem tisztázott körülmények között elhagyta Udinét, Itáliát. Úgy tűnik alapos oka lehetett a gyors távozásra, mivel az Oszmán Birodalom fővárosáig meg sem állt. Konstantinápolyban a moldvai fejedelem Basilopulos fiának orvosaként élt, s 1640-től már kapcsolatban állt a Habsburg követséggel. Rendszeres információkat juttatott a moldvai belpolitikai hírekről, a moldvai-oszmán kapcsolatokról, a várható fejleményekről Schmidnek. A fejedelem fia meghalt, s ő Jassyba tette át székhelyét, ám ez a legkevésbé sem akadályozta meg abban, hogy informátort tevékenységét szorgalmasan tovább ne folytassa. 1644-ben tért vissza Konstantinápolyba, ahol az akkori alkalmi követtel a második szőnyi béke ratifikációs okmánycseréjét lebonyolító Hermann Czemy gróffal vette fel a kapcsolatot. A Fényes Portára érkező új állandó követ Alexander Greiffenklau von Vollrats is igényt tartott szolgálataira, de ennek Konstantinápolyban bekövetkezett halála után nincs nyoma a további kapcsolattartásának.14

Az 1620-as évek első, s a ’40-es évek második beszervezési hulláma után a század későbbi évtizedeiben is folyamatosan működött a Titkos Levelezők intézménye. Több nevet ismerünk nemcsak a vasvári béke előtti korszakból, hanem a török elleni visszavívó háborúkat közvetlenül megelőző évekből is.15

13 Grassi életrajzi adatai a jelentéseiből elszórtan megtalálható adatok alapján állíthatók össze: ÖStA HHStA Staatenabteilung Türkei I (Turcica) 1626-42. Passim és Meienberger i.m. 88-89.

14 Scogardiról Schmid ír a zárójelentésében: ÖStA Staatenabteilung Türkei 1/117. (Turcica 1643-44). 1643.fol.35. és Schid jelentéseiben 1641-43. Passim.

15 K. von Peez: Die kleinere Angestellten Kaiser Leopolds I. in der Türkei für Österreichische Geschichte 105(1916) 213-227. Név szerint Marko Radivoviz, hago Comeno Gorovich u.o. 215-220. És Takáts Sándor: Buda két árulója név szerint Gabriel Schebin In: Buda két árulója Bp. 1979. 246

165