Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
HILLER ISTVÁN: A Habsburg informátorhálózat kiépítése és működése az Oszmán Birodalomban
- Konstantinápolyból — érkezzenek rendszeres politikai információk. A megoldásra Johann Jacob Kurz von Senftenau követsége szolgáltatta a megfelelő alkalmat. Kurz tapasztalt diplomatának számított. Mielőtt megkapta az Oszmán Birodalomba szóló megbízatását, követségében járt már a francia és a lengyel udvarban is. Kitűnő áttekintő és rendszerező képességgel rendelkezett, s mindehhez aprólékos pontosság társult. Feladatköre hivatalosan egy alkalomra szóló protokolláris követség volt, II. Ferdinánd nevében kellett köszöntenie a trónra lépő új szultánt, IV. Murádot.10 Az egyszeri üdvözlő audiencián kívül megbízólevelében szó volt még a Zsitvatorok óta vitatott falvak adózásának problémájáról, s fogoly keresztény rabok kiváltásának ügyéről is, de egyik kérdésben sem ért el áttörést. Úgy tűnhet tehát, hogy ténykedése a szokásosnál is csekélyebb eredménnyel ért véget, követsége mégis alapvetően fontos a koraújkori Habsburg-oszmán diplomáciai kapcsolatok történetében. Mindenek előtt fel kell figyelni arra a tényre, hogy egy ilyen nagy tekintélynek örvendő és nagy tapasztalatokkal rendelkező diplomata kapta a különlegesnek igazán nem mondható, inkább rutinfeladatnak számító megbízást. Az is szembetűnő, hogy Kurz még a Habsburg udvarban szokásosnál is hosszabb ideig készülődött, míg végre 1623 őszén nekivágott a hosszú útnak. Elindulása előtt Johann Jacob Kurz részletesen tájékozódott a fejleményekről. Úgy találta, hogy a Habsburg Birodalom törökpolitikája több szempontból is gyenge lábakon áll. Sebezhetőnek vélte a konstantinápolyi követség helyzetét, s a személyi kérdésekben is több ponton gondokat, hiányokat vélt felfedezni. Világosan látta, hogy az Oszmán Birodalom nem egyszerűen egy szomszédos ország, hanem egy óriási kiterjedésű hatalom, amelynek még az európai részét sem lehet folyamatosan figyelemmel kísérni egyetlen pontból, nemhogy a teljes politikáját áttekinteni. Komoly hiányosságnak tartotta, hogy a konstantinápolyi követ jelentései kontrollálatlan információk, amelyek hitelét az eredeti konstellációban nem lehet ellenőrizni. Mindezzel Kurz nem az állandó követ szakmai ténykedését kérdőjelezte meg, hanem a rendszer egészét kritizálta. Átfogó javaslatsort, előterjesztést készített, amelyben felvázolt egy olyan többpontú szisztémát, amely alkalmas volt a teljesebb tájékozódásra és a biztosabb eligazodásra az Oszmán Birodalom ügyeivel kapcsolatban, amely révén a legálisan megszerzett és továbbított híradások illegálisan gyűjtött híranyaggal egészültek ki, egyszersmind kontroliforrásként is működtek. Titkos levelezők intézménye - ezt a nevet kapta * 8 10 Kurz instrukciója: ÖStA HHStA Staatenabteilung Türkei 1/109. 1623-24.) Bées 1623 július 8. 1623.fol. 61-74. 162
