Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
ÁGOSTON GÁBOR: Információszerzés és kémkedés az Oszmán Birodalomban a 15-17. században
ját, aki 1561-ben Ferdinánd fenyegetésére, hogy az hadakat küld rá, azt válaszolta, hogy bizony a királynak nincs elegendő katonája, mert ha lenne, arról ő bizonyosan értesült volna kémei által: „Mert énnékem hat esztendeje, hogy Bécsben lakik kémem, kinek felesége, gyermeke vagyon ott, ki ha akarja misét mond, ha akarja deák, ha akaija német, ha akarja magyar, ha akarja jó kapás, ha akaija katona, ha akaija sántái, ha akaija ilyen ép lábon jár, mint te és minden nyelven jól tud.”64 A magyarországihoz hasonlóan működött a begler-és szandzsákbégek hírszerző hálózata a birodalom más végvidékén is. A bégek külföldön éppúgy tartottak kémeket, mint saját tartományaikban. Az alexandriai szandzsákbég 1501-ben egy Velencéből érkezett kémtől szerzett értesüléseiről küldött részletes jelentést a dívánnak, amely júliusban nyugtázta annak megérkezését, s felszólította a béget: „ezután is ilyen hozzáértő, alkalmas személyeket küldjél, s teljességgel bizonyosodj meg a dolgok valódi állásáról, azokat részletesen írd meg és jelents magasságos udvaromhoz.”65 Kémeitől értesült Ahmed damaszkuszi beglerbég is arról, hogy egy Neszim nevű arab lázadó, aki látszólag ugyan elfogadta az oszmánok főségét, az 1559/60. évi mekkai zarándokok karavánjára készült támadni. A hírt azonnal tudatta a Portával, amely legott intézkedett a megfelelő védelemről, és 1559. szeptember 12-én írott rendeletében utasította az arab területek defterdárját, hogy a zarándokok védelmére korábban kirendelt 100 szpáhi és 150 janicsár és végvári katona mellé újabb 50 szpáhit küldjön.66 Ugyancsak élénk kémtevékenységet folytattak a végvidéki bégek a szomszédos Szafavida Birodalom ellen, szinte annak megszületésétől fogva.67 Az oszmán-szafavida kapcsolatok kutatója, J-L. Bacqué-Grammont kutatásaiból tudunk Hüszrev pasa dijarbekiri beglerbég (1522-31) egy ilyen akciójáról, amikor a pasa a frissen meghódított tartomány védelme, valamint a szafavida veszély és viszonyok kikémlelésére török és kurd kémeket küldött Azerbajdzsánba.68 Bizonyos tekintetben külön kategóriát képeztek a mediterráneumi flotta beglerbégi ranggal bíró flottaparancsnokai, akik a mediterráneumi szigetvi64 Takáts: i.m. 170. és uő: Macaristan, 174. 65 tlhan §ahin-Feridun Emecen: Osmanhlarda Divân-Bürokrasi-Ahkâm. II. Bâyezid Dönemine Ait 906/1501 Tarihli Ahkâm Defteri. istanbul, 1994. 96. No. 342. 66 3 Numarali Mühimme Defteri (966-968/1558-1560) Tipkibasim. Ankara, 1993. 122. No. 317. 67 Ld. pl. az egyik legkorábbi esetet: istanbul, BOA, Dîvân-i Hümâyun Çikâyet Kalemi No. 978. 43. vô. Çahin-Emecen: i.m. XV. 16. sz. jegyzet. 68 Jean-Louis Bacqué-Grammont: Etudes turco-safavides, XV. Cinq lettres de Hüsrev Paça, beylerbeyi du Diyar Bekir (1552-1532) Journal Asiatique CCLXXIX (1991) 3—4. 239-264. További példák uő.\ Les Ottomans, les Safavides et leurs voisins. Contribution à l’histoire des relations internationales dans l’Orient islamique de 1514 a 1524. istanbul, 1987. 309. skk 148
