Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
ÁGOSTON GÁBOR: Információszerzés és kémkedés az Oszmán Birodalomban a 15-17. században
híres Mendez-Nászi zsidó bankárcsalád tagja, aki valamennyi hitsorsosa közül a legfényesebb karriert futotta be, Naxos és a Kykládok hercegeként, azaz szandzsákbégeként, illetve I. Szulejmán majd II. Szelim szultán politikai bizalmasaként fejezve be pályafutását.48 Hírszerző tevékenysége nagyrészt a központhoz köthető, innen irányította kiterjedt kém- és ügynökhálózatát. A velencei kémelhárító szolgálatnak köszönhetően tudjuk, hogy Nászi számos ügynököt tartott Velencében és Európa más városaiban, akik közül többet épp a velencei elhárítás buktatott le 1569-74 között. Jellemző Nászi információs hálózatának gyors működésére az az eset amelyről az isztambuli francia követ számolt be 1562-ben. Ekkor Medici Katalin egy Salviati nevű lovagot menesztett Isztambulba. „A basa - írja jelentésében a francia követ - már akkor tudott Salviati isztambuli útjáról és utazása céljáról, amikor az még el sem hagyta Franciaországot; itt, a zsidó Jean Micquesen kívül nincs más, aki ezt tudathatta volna, aki faktornak nevezett emberei segítségével úgy a mi kormányunk, mint más kormányoktól szerzett értesüléseit közli a basákkal.”49 A hírszerzésnél is fontosabb volt talán Jószef Nászi azon képessége, hogy az európai politikának és fontosabb szereplőinek, valamint az európai hatalmi és erőviszonyoknak az ismerete alapján értelmezni és értékelni tudta a különféle csatornákon a szultáni vezetés elé kerülő, meglehetősen eltérő igazságtartalmú, gyakorta egymásnak is ellentmondó információkat. Nem véletlenül nevezte Szulejmán Jószefet „igaz tükörnek, amelyben látta a Kereszténységben lejátszódó eseményeket és amelyekből az összes országra nézve információkat szerzett”.50 Ugyancsak folytatott információszerző tevékenységet Jószef Nászi utóda, Don Alvaro Mendez, vagy zsidó nevén Salomon Abenjaish. Salomon, Erzsébet királynő hűséges isztambuli faktora volt, aki teljes bizalmát élvezte még Bartonnal, az isztambuli angol követtel szemben is: 1591-ben Barton összekülönbözött Mendezzel, és különféle rágalmakat terjesztett róla, mire Erzsébet királynő a szultánhoz írott levélben vette védelmébe Mendezt. 51 A Portán a spanyolellenes és angolbarát pártot támogatta, s fontos információkkal szolgált a szultáni vezetés számára. O az, aki mindenkinél korábban értesítette az oszmán vezetést a spanyol armada 1588. évi katasztrofális vereségéről, hiába próbálta azt tagadni a raguzai követ. Amikor az angol követ hírül hozta az 48 Életére ld. Cecil Roth: The House of Nasi: The Duke of Naxos. Philadelphia, 1948. és Paul Grunebaum-Ballin: Joseph Naci, duc de Naxos. Paris, 1968. 49 E. Charrière: Les négociation de la France dans le Levant. II. (Reprint, Burt Franklin: Research and Source Works Series 116) New York, é. n. 688. és Avram Galanti: Türkler ve Yahudiler. Istanbul, 1995. 137. 50 Baron: i.m. 91. 51 Lucien Wolf: Jews in Elizabethan England. The Jewish Historical Society of England. Transactions. Sessions 1924-1927. vol. XI. London, 1928. 26. 144
