Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
NÉMETH ISTVÁN: Információszerzés és hírközlés a felső-magyarországi városokban
leti összeköttetéseik révén bizonyos engedményeket is ki tudtak csikarni a kamarától. Ez annak volt köszönhető', hogy a hadseregszállításon túl a kassaiak nagyobb tőkeereje a Szepesi Kamara gyakori pénzhiányát is enyhítette. A város kereskedői jelentősebb összegekkel és meglehetősen gyakran járultak hozzá a kamara pénzínségének csökkentéséhez, hogy az ki tudja fizetni hitelezőit, illetve a Felső-Magyarországon állomásozó katonák az őket megillető zsoldhoz többé-kevésbé időben hozzájuthassanak. Az 1560-as években a térség pénzügyeit kamaraigazgatóként irányító Pesthy Ferenc jelentéseinek visszatérő motívuma volt a királyi jövedelmek lassú behajthatósága, illetve azok hiánya. A felső-magyarországi katonaság ellátására elégtelen jövedelmeket Pesthy főként a kassai kereskedőktől remélt további kölcsönökkel kívánta pótolni, melyekre véleménye szerint más hitelezőktől eltérően a későbbiekben is nagyobb biztonsággal számíthattak.24 Az erdélyi hadjárat idején, és az azt követő békésebb években is a város kereskedőinek legtehetősebb része alkotta azt a kört, akiktől a kamara szinte állandó jelleggel vett fel hiteleket. Kuthassy Lőrinc egykori szegedi, majd kassai polgár és testvérei Feledi Eustáknak nyújtottak kölcsönöket, amit a főkapitány még egy év múltán sem fizetett vissza.25 Peter Amman kassai polgár - aki talán az 1500 és 1529 között minden évben a választott községbe és a szenátusba beválasztott26 Paul Amman rokona volt - özvegye csak 1557-ben jutott hozzá ahhoz az összeghez, amit Amman a kassai élelmezőmestemek (Proviantmeister) adott.27 A kassai polgárok saját vagyonukból is kisebb-nagyobb összegekkel járultak hozzá a Lazarus von Schwendinek juttatott kölcsönökhöz.28 Az 1567-ben a város által Schwendinek adott 1000 forintot nagyobb összeggel kiegészítő hitelezők személye lényegében megegyezett azokkal, akik az erdélyi hadjáratot követően finanszírozták az uralkodó hadikiadásait. Közülük is a Schwen- divel üzleti kapcsolatban álló Vas és Pap család voltak a legjelentősebb pénzkölcsönzők.29 A kassai kereskedőknek a kamara részére nyújtott hitelei nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a Felső-Magyarországon állomásozó katonaság fizetése és ellátása zökkenőmentesebb legyen. Erre mutatnak Kalmár János deák kassai kereskedő hitelei is, aki a kamarának havonta 2000- 3000 forintos kölcsönöket nyújtott. A Szepesi és a Pozsonyban székelő Magyar Kamara levelezéséből kiderül, hogy a felső-magyarországi hadikiadá24 Magyar Országos Levéltár [MÓL] Kincstári levéltárak, Magyar Kamara Regisztratújára, Litterae ad Cameram exaratae E 41 1563. No.46. 25 MÓL Kincstári levéltárak, Magyar Kamara Regisztratújára, Benignae resolutiones E 21 [E 21 Ben. rés.] b., 5. köt. föl. 69. 1554. okt. 23., AMK Schw. No.1767. 26 Németh István: Kassa szabad királyi város archontológiája. (1500-1600) Kézirat passim 27 MOL E 21 Ben. res. b., 6. köt. fol. 138. 1557. márc. 5. 28 AMK H Knihy mestského hospodárstva a fïnancii III\3. taxa Lad.2. No. 38. fol. 25. 29 AMK Collectio Schwarzenbachiana No. 2823. 123