Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

NÉMETH ISTVÁN: Információszerzés és hírközlés a felső-magyarországi városokban

sok valódi tenniakarása és érdekei voltak azok, amelyek azt ténylegesen befolyásolták. Előfordult ugyanis, hogy a főkapitányok gyakori (és meglehetősen hatékony) unszolására akár három-négy napon belül is össze tudtak hívni egy- egy gyűlést úgy, hogy előző nap este a követek már a gyűlés helyszínére (legtöbbször Kassára vagy Eperjesre) érkeztek.9 Az ellenkező végletre ugyanígy találunk példát. Lőcse 1514 júniusának elején arról értesítette Bártfát, hogy Bebek János minél hamarabb katonákat kért a keresztesek (azaz Dózsa György felkelői) ellen, ezért a városszövetség tagjainak összehívását javasolták, hogy a kéréssel kapcsolatban véleményüket közösen alakíthassák ki. A városok ekkor az ügy „altatásával” igyekeztek kibújni a katonaküldés alól: Eperjes csak július elsején küldte el véleményét a szövetség összehívásával kapcsolatban, Dózsa fegyveresei július 15-én tették le a fegyvert - és nincs adatunk arra, hogy az akkorra már jócskán időszerűtlenné váló kongregációt valóban megtartották-e.10 11 Az adatok többsége mégis arra mutat, hogy ameny- nyiben nem tárgyaltak túl sürgős ügyet, és ha a gyűlés összehívásával kapcsolatban az indítványozó város illetve a szövetség többi tagjának megegyezett a véleménye, a döntés előkészítésével és a tárgyalandó témák egyeztetésével együtt átlagosan egy-másfél hét alatt képesek voltak egy-egy egész napos gyűlést megrendezni, évente akár többször is.11

A városszövetség információsforrásai igen széleskörűek voltak. Ez a városok ebből a szempontból is előnyös gazdasági helyzetéből adódott. Voltaképp három nagyobb típust különíthetünk el. Elsőként mindenképpen a városok kereskedő—polgársága által biztosított információkat kell figyelembe venni. A lengyelországi, majd a 16-17. században az osztrák és hódoltsági kereskedelemben is érdekelt kereskedők értesüléseit Kassa szenátusa igen sokszor felhasználta, és közölte a vele szövetséges többi várossal. A mohácsi csatát követő évtizedek zavaros politikai helyzetében felértékelődött lengyel- országi híreket például főként azok a bártfai kereskedők közvetítették, akik a legszorosabb kapcsolatban álltak a közeli krakkói, szandeci és sandomierczi kereskedőkkel.12 Kassa azonban itt is jobb lehetőségekkel rendelkezett, hi9 1587-ben a főkapitány utasítására az említett módon két nap alatt hívták össze a gyűlést. AMK H I. 4008/90., ill vö. uott. 2011/11., 41., 3891/56., 106. Megesett néha, hogy a követek nem az egyes városokban, hanem az ügyek sürgősségére való tekintettel a mindenkinek útba eső Radács községben tartottak gyűléseket. AMK H I. 4221/36.

10 Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára, 1319-1526. 1. köt. Bp., 1910. No. 443., 449., Uő.: Eperjes szabad királyi város levéltára, 1245-1519. Szeged, 1931-32. No. 1106., 1108.

11 Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán, 1619-1629. Kassa, 1943. 68-70. 1590- ben Eperjes város tanácsának február 18-án kelt levelében javasolja, hogy március 2-án tartsanak gyűlést. AMK H I. 4226/66., ill. vö. uott. 3891/66.

12 Státny Okresny Archív v Bardejove, Magistrát Mesta Bardejova No. 5563., 5573., 5709.

120