Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

KENYERES ISTVÁN: A királyi posta a 16. században. Paar Péter pozsonyi postamester számadásai alapján

hálózata, a rendszeres és állandó postaforgalom csak a Habsburgok trón- ralépte után alakult ki a királyi Magyarországon.1

Ezek az első posták eredetileg hadi posták1 2 voltak és csak a Habsburg-ura- lom megszilárdulásával alakultak át civil, azaz rendes postákká. Erre példa a Bécs-Pozsony, a Bécs és Komárom, valamint a Pozsony és Kassa közötti járat kiépülése. Ugyanez történt a Kassa-Kisvárda (1556), illetve később a Kassa-Tokaj-Szatmár (1567) közötti postajáratokkal. Azok a hadi posták, amelyek olyan területeken létesültek, ahol a Habsburg uralom nem tudta magát véglegesen megvetni, pedig megszűntek, amelyre az 1553-ban létesített, Kassából Erdélybe közlekedő vonal a legszembetűnőbb példa. Lényeges megemlítenünk, hogy az első már rendes posták (Pozsony-Kassa és Petro- nell-Komárom) postamesterei, mint egyfajta vállalkozókként kapcsolódtak be a későbbiek során a hadi posta szervezésébe, ez történt 1552-56-ban az egri és az erdélyi, valamint 1566-67-ben a szatmári hadi posta szervezésekor, amelynél többek között a kassai, privigyei és a komáromi postamesterek is közreműködtek.3

A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy az 1560-as évek végén kezd megszilárdulni az a postahálózat, amely gyakorlatilag a 18. századig változatlan feltételekkel működött. A továbbiakban a magyar királyi posta szervezetével kívánok foglalkozni. A megnevezés magyarázatot kíván: a 16. század közepére hazánkban kialakult postavonalak közül a Bécs-Körmend (1554) vonal költségeit az alsó-ausztriai rendek, a Libe-Szigetvár (1558) vonalét a stájer rendek, míg a Bécs-Kanizsa (1568) közötti postajárat költségeit az Udvari Kamara (a Hofzahlmeisteramt) állta.4 A másik két fő vonal: a Petronell-Ko1 A magyarországi posta koraújkori történetére általában: Hennyei Vilmos: A magyar posta története. Bp., 1926. 34—119.; Hüberth Károly: A postaintézet Magyarországon. Kőszeg, 1886. 18-20.; Szádeczky Lajos: A postaügy fejlődésének története. Bp., 1891.; Munkás (Miavecz) László: A királyi magyar posta története 1528-1715. Bp., 1911.; Németi Kálmán: Taxis-posta Magyarországon. Bp., 1917.; Vajda Endre: A posta magyarországi története. Bp., 1967. 214-256.; Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp., 1946. 372-379., 514-516.; Sugár István: Az egri vár hadi postája a XVI. században. In: Hadtörténelmi Közlemények 1982. 2. sz. 206-215.; Kamody Miklós: A Felvidék postájának 1525-1711 közötti története. In: Borsodi Szemle, 34 (1989) 3. 84-93.; Uő: Észak-Magyar- ország hírközlésének története. Miskolc, 1985. 65-89.; Wurth, Riidriger. Die postalische Situation in Ungarn und Siebenbürgen nach der Schlacht bei Mohács bis zum Szatmarer Frieden. In: Österreichisches Jahrbuch für Postgeschichte und Philatelie. 1981. 60-92.

2 Oberleitner, Karl: Österreichs Finanzen und Kriegswesen unter Ferdinand I. vom Jahre 1522 bis 1564. In: Archiv für Kunde österreichischer Geschichts-Quellen. Band 22. 1860. 60.; Clement, Alfred: Handbuch der Feld- und Militärpost in Österreich. Graz, 1964. 17-25.

3 I. Miksa levele a Magyar Kamarához. Bées, 1569. április 7. Magyar Országos Levéltár (= MOL) Magyar Kamara Archívuma E 554 Városi és kamarai iratok (= E554) Föl. lat. 879. föl. 9.

4 Hennyei: i.m. 74.; Munkás: i.m. 18-20.

108