Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok - Studia Agriensia 19. (Eger, 1998)
A szabadságharc szolgálata - A szolnoki csata
gyalogezred I. és III. zászlóalj tapasztalt, hadban jártas tisztjeinek és tiszthelyetteseinek közreműködésével -, amelynek minőségét a győztes szolnoki csata igazolta. A szolnoki csata igen ellentmondásos hadvezetési módszerek eredményeként bontakozott ki. A hadművelet alapját egy február 26-án kelt utasítás képezte, melyet gróf Dembinski Henryk tábornok, a honvédsereg főparancsnoka. Damjanich János hadosztályparancsnokhoz intézett. E parancs szerint a kápolnai csata idején (február 26-27-én) a hadosztálynak egy elterelő, színlelt (ahogyan a parancs tartalmazta: tüntető) támadást kellett végrehajtania. E támadás célja annak megakadályozása volt, hogy a császári haderő I. hadteste Kecskemétet, a II. hadteste pedig Ceglédet megszállja. Ez a tüntető támadás a kápolnai csata első napján (február 26-án) nem következett be. Az okokat Damjanich János hadosztályparancsnok e tárgyban írt jelentéséből tudjuk meg. „Alulírott új parancsot vett a magas hadügyminisztertől, hogy hadosztályának egy részével Szegedre vonuljon és ez ellen kifogásokat tett. A magas kormány utolsó határozatáig a hadosztály e része itt fog maradni, annyival is inkább, mivel az altábornagy úr sejtelme, miszerint az ellenség e vidéken fog tömi, valósult, miután tegnap Cibakháza meglehetős erővel megtámadtatott, azonban e támadás visszautasíttatott. ítélje meg önmaga az altábornagy úr, hogy mennyire ellentmondanak egymásnak a különböző parancsok s ezért intézkedjék úgy, hogy jövőre ily félreértéseknek eleje vétessék, miután az ember teljes bizonytalanságban van afelől, hogy a különböző parancsok közül melyiknek engedelmeskedj ék... ’,53 Szolnokot a császári sereg I. hadtestének Karger-dandára53 54 tartotta megszállva. Füzesabony térségében állt harcra készen ugyanezen császári hadtest Ottinger-lovasdandára, majd Cegléden és környékén a hadtest többi része, a magas harcértékű Pálffy-dandárral megerősítve. Nagykőrösön pedig egy megerősített század állt készen a bevetésre. A II. hadtest Cegléd és Pest között rendezkedett be a felvonulásra. 53 BREIT (BÁNLAKY) József 1897. 284. 54 Karger Ferenc a budai helyőrség parancsnoka, Mészáros Lázár hazatértéig a magyar hadügyminiszter helyettesítője. Átállt az osztrákokhoz. 1850-től báró, vezérőrnagy. 64