Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok - Studia Agriensia 19. (Eger, 1998)

Egri illetősége - Eger hatása

Ne feledjük, a magyar reformkor kiteljesedési periódusának - mondhatni - csúcsán volt akkori társadalmunk. Eleink mind határozottabban ismerték fel nemzetünk érdekeit, s mind határozottabbá lett szándékuk ezek érvényesítésére. Eger társadalmában is kiéleződtek a nemzeti önállóság, a haladás, a polgárosodás hogyanjaival kapcsolatos nézet- és akaratbeli különbségek. Az ezekre adandó válaszok minőségére igen érzékenyen reagáltak a konzervatívok ugyanúgy, mint a radikálisok, vagy a fontolva haladó reformerek. Ez az érzékeny reagáló képesség különösen is precízen működhetett egy messziről jött, nem magyar emberrel szemben, aki ráadásul még császári katonatiszt is volt!

Kik voltak Knezic Károly százados új környezetének legmarkánsabb tagjai, akikre a leendő férj figyelmesen és jóindulatúan hallgathatott s akiknek véleményét, álláspontját, nézetét mérlegelhette?

Szávics Pál ügyvéd, ahogyan akkor nevezték az értelmiségi pályán lévőket: honorácior. Vagyis olyan tanult ember, aki honoráriumból élt szolgáltatásaiért. Olyan ember, akinek nem volt nemesi levele, nemesi birtoka (ha volt is, olyan kevés, amelyből megélni nem lehetett.) A Szávics-család meghonosodott polgári család, amely család tagjainak alapvető érdeke a polgári haladás, a parlamentáris hatalmi berendezkedés, a feudális kötöttségek felszámolása, s mindezzel leginkább az, hogy tudása, hozzáértése függvényében érvényesülhessen, s rendezhesse be életét. S ő is déli szláv eredetű. Nem tudjuk, szerb-e vagy hor- vát? Feltehetően ő volt ama első barátok egyike, aki a polgári eszmék iránt felkelthette Knezic Károly figyelmét és érdeklődését, s akinek nagy szerepe volt abban, hogy a fiatal százados a tartózkodó befogadás szándékával viszonyult a polgári haladás későbbi igenléséhez, s a „...Metternich-politika erkölcstelenségének...” elítéléséhez.

Lévay Sándor egri prépost, később kanonok, aki - hivatása és hivatala ellenére - a legőszintébb szándékkal és meggyőződéssel azonosult hazánk akkori reformtörekvéseivel. Nem is akárhogy. Inkább a radikálisokkal szimpatizált, azok nyerték meg leginkább rokonszenvét. Szándékait tettekkel is törekedett szolgálni. 1848. december 29-én jelent meg Kossuth Hírlapjának 155. számában felhívása az egri egyházmegye papságához, amelyben hazánk forradalmi átalakulásának és honvédelmének segítésére buzdította paptársait. A forradalom és szabad50