Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok - Studia Agriensia 19. (Eger, 1998)

Egri illetősége

gyedet (hóstyát) nevezték el róluk (Ráchóstya).32 33 Az egykori Felnémet község felé vezető út kijáratát pedig Ráckapunak mondták (s mondják az idősebbek ma is). Aráé lakosság lélekszámának nagyságát érzékelteti az is, hogy maguknak templomot építettek és külön temetőt tartottak fenn.

Knezié Károlynak sikerült az egri rácság rokonszenvét elnyerni. Rövidesen befogadták maguk közé. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy egyik házassági tanúja Szávics Pál, a város neves és gazdag ügyvédje volt.13 A rác értelmiség, nexusait érvényesítve, bevezette Knezic Károlyt Eger műveltebb köreibe is.

7. kép. A rác hóstya. BREZNAY Imre - KARCZOS Béla 1937. nyomán. Reprodukció: Lónyainé Nagy Éva.

32 Negyed, városnegyed, fertály = a városon belüli kisebb közigazgatási egység, amelynek élén a negyedmester (fertálymester) állt, akit a lakosok választottak, s aki képviselte a negyed (a fertály) lakosainak érdekeit, ügyes-bajos dolgait. Tiszteletbeli megbízatás és nem fizetett állás volt. Hozzátartozott városaink önkormányzati rendszeréhez. Városunkban ezt a tiszteletbeli megbízatást a közeli múltban visszaállították!

33 Egri Népújság 1922. október 6.

45