Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok - Studia Agriensia 19. (Eger, 1998)
Bevezetés
réti, erkölcsi, magatartásbeli és cselekvési kötelezettség hatványozottabban érintette a magyar sorgyalog és huszárezredek törzstiszti és legénységi állományát - 1848-ban. Életpályájának eddig feltárt tényei alapján joggal feltételezhetjük, hogy Knezic Károly időben is jóval előbb döntött. Akkor, amikor - kérésére - felvették a 34. sorgyalogezred tiszti állományába. (Ez az ezred kassai illetőségű volt. Nem véletlenül kapta a kassai háziezred megnevezést.) Ebben az elhatározásban több motívum is szerepet játszhatott. Mindenekelőtt az édesanyjától örökölt magyar-mivolt iránti érzelmi érzékenysége, magyar anyja iránti mély és bensőséges szeretete, magyar nyelvtudása s mindezek fokozatosan mély értelmet nyerő tudati konzekvenciái. Csakis ezek birtokában lehetett reális eme elhatározásának egzisztenciális motívuma. Az, hogy a sorezredekben - ha nem is sokkal, de - kedvezőbbek voltak az előmenetel lehetőségei, mint a határőrezredeknél. Aki szinte gyermekkorától kötelezte el magát a katonáskodással, annak voltak határozott ambíciói. Ez a legtermészetesebb volt a kitűnő előmenetellel kadéttá avatott Knezic Károlynál. Ettől kezdve tiszti pályája eggyé forrt a 34. sorgyalogezred sorsával. Házasságával pedig élete azonosult magyar feleségével, gyermekei jelenével és jövőjével, s az egri és az Eger környéki rokonság mindennapjaival. S miután édesanyja magyar volt, joggal érezhette: hazatért családjához, ahol az övé lett minden felelősség és öröm - visszavonhatatlanul. Knezié Károly úgy érkezett új családjához, hogy a régit nem kellett elhagynia soha. Életvitelében, gondolkodásában és cselekvéseiben úgy lett magyarrá, hogy érzelmeiben, emlékeiben, kicsiny és nagy gesztusaiban megmaradt horvátnak. Halálának (kivégeztetésének) közelgő óráiban ugyanúgy hagyatkozott bánsági véreinek, mint ahogyan egri feleségének, gyermekeinek. Utolsó gondolatainak tárgya is e két család volt. Izgalmasan szép, megnyerő tulajdonság eme kettősség, amely soha nem került ellentmondásba magatartásában, cselekvéseiben, érzelmeiben, személyiségének egészében. Eggyé forrt, mint ahogyan eggyé tudott forrni szerelemben, aggodalmakban és halálban feleségével, Kapitány Katalinnal. Aki nemcsak olthatatlan, odaadó szerelmével, e szerelemben fogant két leánnyal ajándékozta meg horvátit)
