Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - Tulajdonosok, bérlők, alkalmazottak
1835-ben, 1839-ben és 1845-ben rendeztek iparmű-kiállításokat273, ez azt jelenti, hogy 1835—1845 között lehetett Aue József a fraini gyár bérlője.274 Molnár László kutatásaiból tudjuk, hogy Aue József az Iparegyesülethez közel álló személy volt, aki 1846 őszén közvetlenül a III. Iparmű-kiállítás befejezése után a „mesterinasok" munkáiból tervezett bemutatót előkészítő megbeszélésen részt vett. A szabadságharc első évében - 1848 - Aue Józsefet ott találjuk az Iparegyesület választmányi tagjai sorában.275 Aue József apátfalvi tartózkodására nincs közvetlen anyakönyvi bejegyzésből igazolható adat. 1849-ben az apátfalvi gyárban dolgozó Noszky György leányának keresztszülői közt Aue Emília nevével találkozunk, aki Molnár László szerint Aue József testvére vagy gyermeke lehetett.276 Aue Józsefnek az apátfalvi gyárral való 1847—1850 közti kapcsolatát Vahot Imrétől ismerjük.277 Miután Aue bérlőként ritkán tartózkodhatott Apátfalván, továbbá az időben részt vállalt Pesten az Iparegyesület szervezeténél, az előbbiek alapján elképzelhetőnek tartom, hogy apátfalvi bérlőségével egyidejűleg más hazai kőedénygyámál is volt érdekeltsége. Ilyen összefüggésben értelmezhetővé válik és személyével kapcsolatba hozható egy lukafai adat. A Hetilap 1846. december 18-i számában olvashatunk először a dunántúli Lukafán létesült kőedénygyárról. Eszerint: „Pécstől 4 órányira, Somogy megyében kebelezett Lukafa helységben, hol Batthyány Kázmér grófnak jó keletű üveggyára van, Aue bécsi, Czvetkovich pécsi, Koharich szigetvári kereskedők porcellán [kőedény] gyárat állítottak. " A lukafai kőedénygyártó manufaktúrát 1852- ben az érdekelt kereskedők eladták Spitzer kapuvári kereskedőnek. Ezután Zsolnay Miklós megvette a manufaktúra berendezéseit s elszállította Pécsre, ahol ennek a megszűnt üzemnek a felszerelésére alapozva megalakult az utóbb világhírűvé lett Zsolnay-gyár.278 Eszerint Aue József bécsi polgár már 1846-ban két üzlettársával kőedénygyárat állított Lukafán, egy évvel korábban, mint ahogy bérlőként jelentkezett volna Apátfalván. Az előző bérlő Hüttner, mivel nem távozott a bérleményből, Aue 2000 frt. értékű jelentős kölcsönt vett fel a papírmalom kőedénygyárrá való átépítésére. Majd, amikor 1850 tavaszán bírósági ítélettel 273 MOLNÁR L., 1965. 38. 974 A fraini manufaktúrában készült edények fenékjegyén a város neve FRAIN olvasható. DIV. Néprajzi Gyűjtemény. 76.13.78. sz. tányér. 275 MOLNÁR L., 1966. b. 217. 276 MOLNÁR L., 1966. b. 217. 277 VAHOT I., 1854. 90. 278 KATONA I., 1978. 140.; P. BRESTYÁNSZKY I., 1976. 142. 96
