Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - Tulajdonosok, bérlők, alkalmazottak

megyei Hermányban létesült kőedénygyár festője volt.255 1833-ban már Miskolcon található mint „porcellanae Confector”, aki a helybeli gyárban dolgozott.256 Később Butykay József kőedénygyáros nem tudta fizetni a munkásait, akik ezért elhagyták. Köztük volt Schnir András, aki 1834-ben bérlőként dolgozott Apátfalván és porcelánkészítéssel kísérletezett. Miután nem termelt eladható árut, eladósodva 1836 végén otthagyta Apátfalvát. Ezután visszament a miskolci gyárba, ahol 1841—1844 közt mint porcelános- t említik.257 Végül Egerben telepedett le, mert 1854-ben Schnir Antal — feltehetően 4 gyermeke közül az egyik - már az apátfalvi gyár bizományosa volt.258 Még 1864-ben is — feltehetően Schnir András fia — vezette Egerben a gyár lerakatát.259

Hüttner József a második bérlő volt. A Hüttner család elődei jelentős csehországi gyárakban dolgoztak több-kevesebb ideig. Hüttner Mátyás valószínű azoknak a leszármazottja, akik a cseh porcelángyártás területéről kerültek hozzánk. Johann Hüttner a schlaggenwaldi porcelángyár dolgozója volt Carl Paulussal együtt.260 Apja, Hüttner József, a magyar kerámiaipar jeles személyisége volt. A Hüttner család tagjai már 1827-től a telkibányai porcelángyár alapításától az üzemnél dolgoztak. Hüttner Mátyás 1829-től 1837-ig a telkibányai porcelángyár igazgatója volt.261 Vahot Imre szerint Hüttner József herceg Bretzenheim Ferdinánd költségén tanulta ki a porcelán- és kőedénygyártást Cseh- és Morvaországban.262 1835-ben Hüttner Józsefet műhelyvezetői munkakörben („werkschaffer") alkalmazták Telkibányán. 1836- ban a kimutatások szerint már „ werkführ er ’’-ként dolgozott ugyanott. Apja halála után Hüttner József az anyjával együtt megbízott igazgatóként tevékenykedett Telkibányán.263 A gyár súlyos anyagi helyzete s az uradalom pénzügyi zavarai miatt Hüttner és édesanyja otthagyta Telkibányát és Miskolcra települtek, ahol 1838-tól már a Butykay-féle gyárban dolgoztak.264 Hüttner Józsefet 1838-ban „ werkführer ”, 1841—42-ben porcelángyári gondnok, főporcelános, illetve fabrikánsként említik ugyanott.

255 KATONA I., 1978. 129.

256 MOLNÁR L„ 1966. a. 240.

257 MOLNÁR L., 1966. a. 240.

258 VAHOT L, 1846. 90.

259 Eger c. újság, 1864. 340.

260 KATONA L, 1986.27.

261 KATONA L, 1977. 71.

262 VAHOT L, 1854. 89-90.

263 KATONA L, 1986. 21.

264 KATONA L, 1977. 23.

94