Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - A termékek (funkció, minőség, ár, stílus)

síik első időszakában - 1909-1914 között - átmeneti fellendülés tapasztal­ható. Ezért ezt a korszakot szokták a gyár harmadvirágzása jelzővel di­csérni. Tevékenységük idejéből viszonylag sok tárgy maradt fenn, amely arról ta­núskodik, hogy igyekeztek a hagyományos apátfalvi stílusban díszíteni pa­raszti és polgári vásárlóiknak készített áruikat. Kézi festésű áruikat 1914-ig exportálni is tudták. Termékeik egyszerre esztétikus, szép kivitelű használati darabok és dísz­tárgyak. Elődeik nyomdokain haladva jelentős lehetett az eladott áruk közt az ún. emléktárgyak száma. Ezt igazolják a Szliácsi Emlék250, a Selmecbányái Emlék251 feliratú darabok és az apátfalvi búcsúra készített (Miatyánkos, illet­ve Apátfalvi Búcsú Emlék) feliratú tárgyak. A Pruzsinszky testvérek is készítettek egyedi megrendelésre darabokat. Ezek közt a rendkívüli ritkaságuk miatt kiemelkednek az apátfalvi készítésű ún. széder tálak. Az általunk ismert széder tálat a zsidók a kovásztalan ke­nyér vagy pászkaünnep első két napján a rituális étkezéskor használták.252 A máz alatti színes festésű tál a hevesi zsinagóga felszerelési darabja lehetett. Miután a településen 1944 novemberétől 1945 tavaszáig szovjet főhadiszál­lást rendeztek be, a falu kiürítését követően a zsinagóga határba széthordott anyagaival ez a tál is elkallódott. Hazai kerámiaüzemeink közül Fischer Móric a pápai kemény- cserépgyárában tervezett széder táljai közül négy darab ismert. A herendi porcelángyárban készült széder tálakból 17 db maradt fenn.253 A Magyar- országon készült széder tálak sorába tartoznak a szakirodalom előtt eddig is­meretlen apátfalvi készítésű széder tálak, amelyekből ismereteink szerint Je­ruzsálemben őriznek további 4 darabot. A keménycserépgyár 1920-1928 között részvénytársasági formában mű­ködött. A gyár legutolsó működési szakaszában készült edények közül keve­set őriznek a közgyűjtemények éppen azért, mert az eredeti apátfalvi stílus­25® DIV. Néprajzi Gyűjtemény. 64.81.40.2. sz. fedeles tartóedény. 9 S 1 z DIV. Néprajzi Gyűjtemény. 64.81.19. sz. pereckulacs. 252 A széder tálat Szabó János Győző (1929-1986) egykori kollégám, az egri Dobó István Vármúzeum régésze találta Boconád határában a földben, valamikor a ’70-es évek ele­jén. - A tál az ő tulajdonában volt, leírását itt közlöm. A nagyméretű (39,0 cm átmérőjű) kerek tál fehér keménycserépből készült. Peremén körbefutó barna festés, ezen belül két sorban héber nyelvű szövegfelirat volt. Ezen belül körben barna csíkokkal határolt me­zőben a tál közepén terített asztal kék terítővei, szélein barna, sárga díszítéssel. A négy­szög alakú asztalon üvegflaska (boros), tele borral, mellette két borral töltött üvegpohár. Az asztalon lévő tálakon sárgarépa, szeletelt retek, szeletelt sajt, fehér répa, fekete retek és négy tojás látható. A tál sérült. 253 Művészeti Lexikon. 1984. IV. 415. 91

Next

/
Thumbnails
Contents