Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - A termékek (funkció, minőség, ár, stílus)

Ha elfogadjuk a manufaktúra létesítésének legkorábbi időpontjául az 1832. évet, mikor Riger edénygyártás végett előkészületeket tett, akkor az üzem életének első tíz évétől 1842-ig semmilyen termékét nem ismerjük. Nem maradt fenn sem Schnir András, sem Hüttner József idején kísérleti céllal készült porcelánból egyetlen darab sem.

A keménycserépgyártást Apátfalván végül is Hüttner Józsefnek sikerült megkezdenie. A hazai kerámiagyártás múltjával foglalkozó kutatók közül többen leírták, hogy Apátfalván eleinte csak barna mázú edényt (znaimi edényt) készítettek s csak később tértek át keménycserép gyártására.221 Petrik Lajosnak komoly kerámia-gyűjteménye volt, amelyben őrzött ilyen apátfalvi készítésű barna edényt, tehát adatközlése konkrét anyagismereten alapult. A csehországi Znaimban (ma: Znojmo) belül világossárga, kívül barna színű főzőedényt készítettek tisztítatlan kaolinból. Az edényt nyersen okrából (okker)és bamakőből álló engobe-val leöntötték, majd amikor megszikkadt, az edények külső engobe rétegébe belekarcolták vagy belevésték a díszítést. Végül is az edény barna alapon sárgás-fehér díszítést mutatott. A szárított és egyszer égetett edényeket ólmos-bóraxos mázzal vonták be.222 *

Apátfalván nem véletlenül készülhettek znaimi típusú edények. Az anyakönyvekből éppen Hüttner bérlete idején igazolhatók a legelső Znaimból bevándorolt iparosok nevei. Schrab Jakab 1844-ben, Schuller Jakab 1847-ben már itt dolgozott, míg a harmadik bevándorolt, Schuller János (valószínűleg Schuller Jakab testvére) apátfalvi működése 1858-tól bizonyítható. A Morva- és Csehországban mesterséget tanult Hüttner is ismerhette ezt az edénytípust. Miután a gyártást el akarta kezdeni, eladható termékeket kívánt a piacra vinni, a rendelkezésére álló anyagból a znaimi származású edénykészítőkkel elkészítették a gyár legelső kőedényeit.222

Hüttner József idején elkezdődött a fehér keménycserép gyártása is, amelyet a korból fennmaradt tárgyak igazolnak, s az ő idejéből ismerjük az apátfalvi gyár legelső edényjegyeit is. (Lásd: 1-2-3. sz. edényjegyeket.) Hüttner idejéből viszonylag kevés tárgyat ismerünk, azonosításuk kizárólag a fenékjegyek ismeretében végezhető el, annál is inkább, mert különböző (máz feletti festéssel, domborműves nyomással, bécsi mintával díszített) edényeket egyaránt készítettek. E korai korszakban készültek az ún. relief díszítésű, azaz domborműves díszítménnyel készült tálak, tányérok. Ismerünk fehér ala221 PETRIK L., 1889. 15.; CSÁNY1 K., 1954. 45^16.

222 Révai Nagy Lexikona, 1926. XIX. 691.

222 KATONA Imre nem vitatja, hogy znaimi típusú edények készültek Apátfalván, csak ennek az edénytípusnak a készítését 1842 előttre, azaz Hüttner előtti időszakra datálja, s ily módon arra következtet - szerintem tévesen -, hogy lehetett egy működési szakasza a gyárnak még 1837-1842 között. - KATONA I., 1972. 263.

77