Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi gyár edényjegyei
elmosódottá vált ez a szám a második égetés után. Más apró részletek is utalnak a nem egyidejű számozásra. Találni olyan edényeket, ahol a korongozó száma és az edényjegy alatt nem álló, hanem utólag fekve, benyomott formában került a tárgyra. Végül, ha a fenti módon kerültek a számok a korongozó és a festő jeleként a termékre, akkor az ő munkájukat minősíteni lehetett. Viszont az égető jelét a tárgyon már nem kellett külön jelezni, mert ha a jól formázott, szépen festett tárgyakat kiégette, akkor az égető teljesítménye és munkájának a minősége mindenkor mérhető volt. A számokon kívül a festők azonosítására szolgáltak a kézi festésű edényekre helyezett betűmonogramok vagy pontosabban mesterjegyek. A fenékjegy és mesterjegy együttes alkalmazására már felfigyelt a XIX. század végén Radisics Jenő keramikus is. A holicsi gyárban készült ónmázas cserépedényeken a leggyakrabban H betű található különféle alakban, barna, kék, zöld színekben ráégetve. A H betű mellett vagy vele összekapcsolva rendszeresen más betűk is előfordulnak. Radisics Jenő azt feltételezte, hogy a H melletti betű a festő jegye. A festők ugyanis a holicsi gyárban darabszámra dolgoztak, s ezért szerinte minden egyes festő az általa készített tárgyat külön-külön betűvel, talán nevének kezdőbetűjével jelezte.211 Ezért van az, hogy a holicsi gyárnak száznál több fenékjegyét ismeri a hazai kerámiairodalom. Az egri múzeum gyűjteményeiben található olyan kézi festésű APÁTFALVA feliratú cukortartó, amelyet 1867-1880 között D.I. monogramot használó festő készített.212 E különlegesen dekoratív tárgy valószínű Dubrovszky Irma edényfestő munkája lehet. Az egri múzeum történeti gyűjteményébe került egy olyan kulacs, amelynek egyik oldalán kézzel festett, színekben pompázó lovas huszárt találni, míg a hátoldalán sablonnal készült apátfalvi rózsákból és más virágokból előrajzolt díszítmény látható. Viszont különös érdekessége is van e darabnak, mert az alján D.R. monogramos mesterjegy található.213 Arra is találunk példát a Földváryak bérlete idején, hogy a festő nevét mesterjegyként szintén belenyomták az edénybe, mint arról korábban szóltunk. Ritka mesterjegyes tárgyak közé tartozik a miskolci múzeumban őrzött Dubravszky-féle bérlet idején készült pereckulacs, amelynek a fenékjegye, APÁTFALVA mellett a festő FISCHER neve olvasha211 WARTHA V., 1905. 599. ? 1 ? D1V. Néprajzi Gyűjtemény. 65.379.1. számú fűszertartó. 9 1 9 ^ A vásárolt kulacs Tardról került be, ahol az eladó családja egyik - 1848-ban huszárként szolgáló - tagjának utóbb egyedi megrendelésre gyártották. E helyen köszönöm Bujdosné Papp Györgyi muzeológus szíves közlését. 73
