Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története
Az alagútkemence 1925 decemberére - félévig tartó építés után - elkészült, de csak kísérleteztek a használatával, keresték a megfelelő tüzelőanyagot. Sulzbacher Ödön a kőedénygyár új igazgatója szerint az építtető Pádéit céget kellett volna felelőssé tenni és kötelezni az alagútkemence tökéletes elkészítésére. Beszámolójában megjegyezte, hogy a körkemence még mindig megbízhatatlanul működik: Joggal kifogásolta, hogy őt üzemi és technikai kérdésekben meg sem hallgatják. A gyár jövőjét illetően nagyobb cselekvési szabadságot kért. Azt javasolta, „ hogy a barna áru árát szállítsák le és próbálják meg mindenképpen eladni, hogy a gyár végre pénzhez jusson ”.117 Ez utóbbi megjegyzés azért érdekes, mert kiderül belőle, hogy a vörösedénygyárat 1925-ben, amikor a kemenceépítést folyt, esetleg a kőedénygyár működtette. A vörösedénygyár vezetője — Hein József cserépedénygyáros — 1924. július 19-én 65 évesen hunyt el.118 Az 1924-től átépítés miatt termelését szüneteltető kőedénygyár termelését pótolandó, a Hein-féle tulajdonos nélküli üzemet, amely a Szemináriumtól bérelte az épületet, tovább működtették. 1925. december 23-án tartott igazgatótanácsi ülésen vetették fel először a kőedénygyár megszüntetésének a gondolatát, mivel a gyárat oly nagy veszteségek érték. 1926-ban a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint 18 férfi és 9 női alkalmazottja volt az üzemnek, akik valamennyien magyar állampolgárok. Közöttük 9 férfi és 4 női szakmunkás, igazgatási-műszaki vezető 3 fő, segédek 5 fő, napszámosok és tanulók 3-3 fő.119 Ezzel szemben az 1926. december 13-i igazgatósági ülés jegyzőkönyve szerint az üzem létszáma a következő: 12 személy végezte az edények és a tányérok formázását, az égetőtokok készítését, az öntést, az agyagbányászást. 10 szakmunkás foglalkozott a berakással, égetéssel, iszapolással, 5 szakmunkás végezte az edényfestést. Munkájukat segítette 13 segédmunkás, köztük leányok és tanulók. Az irodában az igazgatón kívül 1 könyvelő dolgozott, aki intézte a helyben történő eladást is, továbbá 1 műszaki tisztviselő látta el az általános felügyeletet, még egy másik műszaki tisztviselő a gépek működését és az agyagbányászatot ellenőrizte. Ezek szerint 44 alkalmazottja volt a gyárnak. A jegyzőkönyv szerint akkordmunkában, vagyis teljesítmény alapján fizet117 HML. XI-237/2. E. Igazgatósági tanácsülés jegyzőkönyve. 1925. december 10. 118 HML. IV-416/17. Bélapátfalva. Halotti anyakönyvek. 119 BAZ. ML. XI-201/2. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara Gyáripari Törzskönyve. 1925-30. 46
