Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története
A központi gyárépületen kívül az apátsági templom előtti völgyben, a 3 forrás felduzzasztott vizére építettek három vízimalmot. Az elhelyezésük jól látható az apátsági templomot és gyárat ábrázoló, 1854-ben készült metszetrajzon. f) Malmok A Felső malomban az edénygyártáshoz szükséges homokot (kvarcot) őrölték, iszapolták. Felszerelése különböző kádak, vékás mérték, s az őrlőkövek vágásához és tisztításához szükséges vésők és kalapács volt. A Középső és az Alsó malom rendeltetése feltehetően szintén az anyagelőkészítés volt. Az egyikben bizonyára az agyagot, míg a másikban a mész- pátot őrölhették. A leltárból egy igen szerény és korszerűtlen berendezésű üzem képe tárul elénk. Egyértelművé válik, hogy 1920 után ezért szorult sürgős átépítésre az elavult berendezésű fabrika, ha tovább akarták működtetni. Az I. világháború után jelentős változások következtek az üzem életében. A változások hátterében az állt, hogy a hadikölcsönök kibocsátása miatt az egri érsekség és káptalan pénzügyeit addig kezelő pénzintézet, az Egyházmegyei Alapítványi Hivatal, csőd szélére került. Emiatt a hitelintézet átszervezte egész gazdálkodását részvénytársasági alapra, s 1920-ban megalakította az Egyházmegyei Takarékpénztár Rt-t. A papnevelde, s tulajdonában álló keménycserépgyár korábban az Egyházmegyei Alapítványi Hivatal nevű pénzintézethez tartozott, s az átszervezéssel együtt a gyár átkerült az Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. érdekeltségébe. A kőedénygyár is átalakult ugyancsak részvénytársasággá 1920-ban", s ezért az új neve: Első Bélapátfalvái Kőedénygyár Rt. lett.* 100 A gyár részvénytársasági alapon álló bérlet volt. A részvénytársaságot Kobelrausch Gyula udvari tanácsos és Bunde Vilmos az apátfalvi cementgyár igazgatója alkotta. Bunde egyben a keménycserépgyárat is vezette. A részvénytársaság bérelte a gyárat a tulajdonos Papneveldétől. Az Egyházmegyei Takarékpénztár 1921. május 28-án elfogadta dr. Sebeők Endre vezérigazgató javaslatát, hogy a kőedénygyár részvényeinek a többségét megszerzi. Az igazgatósági tanács hozzájárult, hogy a Kobelrausch Gyula kezében lévő 638 db részvényt 680 000 koronáért megvásárolják, s a yy BAZ. ML. XI-201/2. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara Gyáripari Törzskönyve. 1925-30. 100 hML. XI-237. Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. iratai. 1864-1949. 42
