Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
ÖSSZEGZÉS - Szakkifejezések magyarázata
Kaolin vagy porcelánföld Keménycserép Kőcserép fajansz színes vagy fehér, igen kemény és vízzáró mázát cink-oxid felhasználásával készítik. Az ezzel bevont termékeket keletkezési helyük francia neve (Fayence) nyomán egész Európában fajansznak hívják. A fajansz nyersanyaga fehér vagy gyengén sárgás kaolin, amelyet likacsosra égetnek és mázzal vonnak be. A máz átlátszó, fehér ólommáz, s az alapanyag színét nem fedi el. A máz nem hajszálrepedéses, mert az agyag és az ólommáz tágulási együtthatója közel azonos. A finom fajansz edényeket kétszer égetik, egyszer az edényt, azután, amikor már mázzal van bevonva, az égetést tokokban végzik. Ez az 1100 °C felett beégetett színezésű ónmázas cserép igen kedvelt volt a késő reneszánsz idején és a barokk korban. Készítésének technikája ugyanaz, mint a majolikának. A német P. Hannong találmánya alapján 1747-től kezdve alacsony tüzű színekkel is díszítették és aranyozták. Az elnevezés a kínai kaon-ling = csont szóból ered. A kaolin víztartalmú alumíniumszilikát (H4AI2SÍ2O9). Vízzel képlékeny péppé keverhető. A belőle készült tárgyak izzításkor sem olvadnak meg, s alakjukat nem változtatják (tűzállóak), csak kissé összehúzódnak, vékony rétegben kevéssé áttetszők lesznek. Ily módon készül a porcelán, amelynek egyik legfontosabb nyersanyaga a kaolin. A csak kaolinból készült porcelán azonban lika- csos. Ezért a kaolinhoz még ortoklászt, kvarcot és gipszport is adnak. A kaolin foldpátok mállásából keletkezik. A legtöbb agyagban lényeges ásványként jelen van. Magyarországon a riolitok és riolittufák ká- lifoldpátjának átalakulása útján keletkeztek nagyobb kaolintelepek a Hegyalján Sárospatak, Bodrogkeresztúr vidékén, Telkibánya, Hollóháza, Rátka stb. környékén. A kaolinnak két fajtája ismert: a nyers, azaz a kitermelés utáni tisztítatlan állapotban, illetve iszapolt formában, amikor az agyagot megtisztították. Kevert, finomított, fehéresszürke agyagáru, ólmos vagy bóraxos mázzal 1100 °C felett égetve. Lásd részletesen A keménycserép gyártása című fejezetnél. 1100 °C felett égetett agyagáru sómázzal. 152
