Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

ÖSSZEGZÉS

1920-ban az üzemet részvénytársasággá szervezték át, viszont ez a tulajdonforma-változtatás túl későn történt. A vállalat banki ellenőrzés alá került, sorsáról ettől kezdve nem ipari szakemberek döntöttek. Ezért történhetett, hogy egy elhibázott beruházásba fogtak, amikor az egész hazai kerámiaipar súlyos válságban volt. A beruházások mozgatója, hogy 1923-ban emelkedni látszott a kőedényáruk iránti kereslet, de ez csak időleges konjunktúra volt. A gyár átalakítása elhúzódott, a termelés leállítása, az ebből származó jövedelem-kiesés, a beruházás költségei oly hatalmas veszteségeket okoztak, hogy csak felszámolni lehetett az üzemet.

Ennek az 1924-ben elkezdett beruházásnak volt még egy hibája: nem tette lehetővé, hogy a gyár termékszerkezetén utóbb változtatni lehessen, kizárólag csak a díszedényként eladható keménycseréptárgyak gyártását tűzte ki célul. A termelési profil megváltoztatására már a századforduló előtt Nagy Zsigmond és fia is gondolt, amikor 1894-ben tégla- és cserépgyártó telep felállítását tervezték. Az első világháború után, amikor a hazai kerámiaipar súlyos válságba került, gyárakat kellett évekre bezárni, még nagyobb szükség lett volna profilváltásra. Az iparág talpra állításához arra is szükség volt — a piacok újjászervezése mellett -, hogy egy-egy üzem termelését több lábra állítsák. Hollóházán már 1892-ben felállítottak egy kályhagyártó részleget, majd 1928-ban ismét visszatértek a kályhagyártásra.374 A városlődi edénygyárban 1931-től kezdték el a kályhagyártást. A pécsi Zsolnay gyárat, amely az első világháború után súlyos válságba került, éppen az új politikai és vámhatárok, a szükségletek változása és a technika fejlődése kényszerítette a keménycserépgyártó főprofil megváltoztatására. Ezért a gyárat átszervezték s a fő termékük a villamos iparban szükséges porcelánszigetelők, illetve a porcelán használati edények gyártása lett.375 A herendi gyár is kényszerült változtatásokra, s a díszműáru mellett az 1930-as évektől a kályhacsempék, illetve villamos szigetelők és laboratóriumi edények készítésére is áttért.376

Hasonló termékváltásra nem volt mód Bélapátfalván, s ezért a gyár nem kerülhette el a sorsát, 1928 februárjában végleg bezárták.

374 SIKOTA Gy., 1962. 46., ill. 68.

375 P. BRESTYÁNSZKY I., 1976. 288.

376 SIKOTA Gy., 1981. 83-84.

150