Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - A gyár hatása a környezetére

vé.356 Ezek szerint Pápán minden gyári alkalmazottra közel 4 eltartott jutott. Telkibányán a keménycserépgyár a XX. század elején 50-60 helybeli család megélhetését biztosította.357

Az apátfalvi kőedénygyár működése első éveiben még csupán 24-30 személynek, 18 év után már 180-190, 60 év után 260, a XX. század fordulóján 130-140, a megszűnése előtti időszakban a település 170-180 lakosának biztosította a megélhetést.

A kőedénygyár az alapításakor még csupán a település lakosai 1-2%-ának az életére volt hatással. Viszont 1854-ben már 14-15%-ának, 1896-ban 18%- ának, 1900-ban 13%-ának s a megszűnése előtti időben, 1926-ban, 9-10%- ának jelentette a mindennapos kenyérkereset forrását.

Kőedénygyártó fabrikáink termelésében résztvevők közül a vándorló szakmunkások és a termelésirányítók aránya 60% volt, míg a fennmaradó 40%-ot az előkészítésben dolgozó szakképzetlen munkásság adta. Eszerint az üzem az alapítása körüli időben az összes alkalmazottai közül egy-két személy lehetett apátfalvi illetőségű. 1854-ben találkozni az anyakönyvi bejegyzésekben az első helybeli munkásokkal, az akkor 44-48 főre becsülhető munkásállományból 6-7 fő, vagyis egynyolcaduk-egyhetedük volt helybeli. Becslésem szerint 1860 körül az összes alkalmazott 25-30%-a lehetett apátfalvi illetőségű. 1880 körül a gyári munkások 30-40%-át a község lakosai alkothatták.358

Az apátfalvi lakosság soraiból 1890—1910 között egyre többen lettek a gyár munkásai. A XIX-XX. század fordulóján már a dolgozók nagyobb részét, kb. 60%-át ők alkották, majd az 1920-as években már több mint 70%-a az alkalmazottaknak a községből verbuválódott.

így vált néhány évtized alatt a jórészt idegen szakmunkások bevonásával alapított üzem a falu részévé, miközben mindjobban meghatározó tényezője a gyár léte, a helyben élő lakosság mindennapi életének.

356 KATONA I., 1978. 108.

357 TAKÁCS S., 1962. 163-201.

358 1881-es népszámlálás szerint a község lakosai közül 62 fő idegen (köztük 6 német, 6 szlovák, egyéb idegen nyelvű 2 fő), magyar nyelvet beszélni nem tudó, külföldről ideszármazott lakos élt. - 1881. évi népszámlálás adatai. 1882. 76. - A külföldről származónak több mint fele zsidó lakos volt, számuk ugyanis 1880-ban 34 fő.

139