Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - A keménycserép gyártása
Magyarországon kizárólag meszes vagy puha kőedényt gyártottak, ugyanis a földpátos vagy angol kőedény készítéséhez mindvégig hiányzott a megfelelő földpátlelőhely. A kőedény legfontosabb alapanyaga az agyag, amely az égetés nyomán fehér színűvé vált. A kőedénymasszák elkészítése hasonló volt a porcelánmasszákéhoz. A fehér szín elérése végett a kőedény mázát kisebb mennyiségű kék festékkel keverték, hogy csillogó optikai hatást éljenek el.11 A kék szín elfedi a barnás-sárgás színt. E célból vízben oldódó kobaltsókat használtak.12 A kőedény anyagának az összetételében is megtalálható egyebek közt a porcelán alapanyaga, a kaolin. Míg azonban a porcelánnál az adalékanyagok a kaolin kedvező tulajdonságait engedik érvényesülni, a kőedényeknél a kaolin és a finomra őrölt kvarc az agyag jó tulajdonságait fokozzák. így például a finom kvarcőrlemény magas hőfoknál csökkenti az agyag tűzállóságát, mivel az agyag többi alkotórészeivel összeolvad. Ezért a kemény, zsugorított áruk előállítására, mint amilyen a kőedény is, olyan agyag a legalkalmasabb, amelyik sok kvarcitot (Si02) tartalmaz. Ezért a kőedénymasszához mesterségesen keverik az őrölt kvarcot.13 2. Formázás A kőedények anyaga - mint a porcelánoké is — az adalékanyagok miatt rideg, s nem mintázható úgy, akár a közönséges fazekasagyag. Ezért előállításuk öntéssel vagy préseléssel történik, főként a tányérok, tálak stb. esetében. A formázáshoz gipszmintákat használtak. E művelet a korongozó műhelyben történt, a fazekaskorong felső kis lapjára helyezték a tányér modelljét, ebbe tették az agyagmasszát. Egy faléc segítségével kiformálták a préselés után a tányér alsó lapját, majd egy lyukat fúrtak annak az aljára, hogy elkészülte után falra lehessen akasztani. A kőedényből gyártott csuprokat, korsókat korongol- ták, s hogy minél pontosabb legyen, vonalzóval ellenőrizték a méreteket. Az öntéssel, préseléssel készült tárgyakon ez az előállítási technika az edények formájáról is leolvasható. Az edényeken lévő plasztikus vagy bemélyülő dísz, az edények falának a vastagsága egyenletes, s szinte milliméterre ' P. BRESTYÁNSZKY I., 1976. 399-400. - Ennek a hatásnak az elérésére a mai napig a házak meszelésénél kékítőt vagy kék festéket tesznek a mészbe vagy a tisztítandó fehérnemű áztató vizébe. A kékítőt optikai fehérítés végett alkalmazzák. 12 P. BRESTYÁNSZKY I., 1976. 400. 13 KATONA I., 1978. 7. 12
