Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - A gyár hatása a környezetére
pítható, hogy csak a késztermék előállításával foglalkozó 16-20 szakmunkást írták össze, míg az előkészítésben résztvevőket nem vették számításba. Olykor megadják a teljes üzemi létszámot is 40-70, esetleg 90 főre vonatkozóan, viszont nem tudjuk, hogy az összlétszám kikből áll. Az előbb ismertetett hazai adatok alapján az edénygyártó manufaktúrák termelésében résztvevő összes alkalmazott három különböző csoportba sorolható. A) Az első csoportba tartozónak az üzemek irányító személyzete tekinthető. Idetartozik a tulajdonos vagy bérlő, a gyárvezető vagy faktor, akiknek a munkáját 1-1 könyvelő, írnok és raktárnok segíti a kisebb üzemeknél, a nagyobb gyártóhelyeken 4-6 adminisztratív munkát végző személy is lehet. B) A második csoportot az előkészítő munkákban résztvevők alkotják. Ezek közt található 2-4 agyagbányász, 1-2 masszacsináló, 1-2 fazekas, tokkészítő és formakészítő. Ezenkívül idesorolható 2-4 csomagolást végző nő vagy gyermek, 1-1 molnár és festékőrlő, a fa-, homok-, edény- és egyéb árukat fuvarozók, favágók, napszámosok 10-13 fős csoportja. C) A harmadik csoportot a készterméket előállító személyzet képezi. Közöttük találunk 8-10 korongozót, 4-6 edényfestőt és ugyanennyi edényégetőt, 1-2 fénymázolót s hasonló számú kemencefűtőt. A termelésirányítók létszáma minimálisan 3-4, maximum 4-6 fő. Az előkészítésben legkevesebb 20 fő, jobb esetben 30 fő is részt vett. A közvetlen termék-előállításban dolgozók száma 18-26 fő közt változhatott. Az összes dolgozó létszáma a kisebb üzemeknél 40-41 alkalmazottat, a nagyobb vagy régebben alapított vállalatoknál 58-60 dolgozót is elérhette. A kisebb edénygyártó manufaktúrák teljes személyzetének 8-10%-át az irányítók, 50%-át a termék-előkészítésben résztvevők, míg a további 40%-át a késztermékelőállításnál tevékenykedők alkották. A nagyobb fabrikáltnál az összes alkalmazott 7-10%-át az irányító személyzet, több mint a felét az előkészítő, s további 40%-át a közvetlen termékkészítésben dolgozók képezték. Általános gyakorlat a korszak edénygyártó üzemeinél az, hogy az adminisztratív munkaerő az összes alkalmazott 8-10%-a volt, míg az ún. fizikai munkavégzők aránya elérte vagyis meghaladhatta a 90%-ot. Az előzőekből leszűrhető, hogy az előkészítésben résztvevők aránya elérte az összes dolgozó felét. Őket is a manufaktúrák munkásainak kell tartanunk, mert az e csoporthoz tartozók is napszámos vagy darabbéres dolgozói voltak az üzemeknek. Jelenlétük azt is bizonyítja, hogy egy üzem működése nélkülük elképzelhetetlen. A szakképzett és a szakképzetlen munkavállalók aránya a kisebb üzemeknél az ideszámítható termelésirányitókkal és a termék-előállításban résztvevőkkel 58-60%-ot tett ki, míg a termék-előkészítés munkálataiban résztvevő 124
