Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - Tulajdonosok, bérlők, alkalmazottak
A külföldi és belföldi származású, Apátfalván letelepült munkások eredeti vagy előző lakhelyeire talált adatokat a fenti térkép mutatja. E térkép szerint a legtöbb külhoni szakmunkás Cseh- és Morvaországból vándorolt be, összesen 10 különböző helyről. Ezen kívül a Monarchia területéről Tirolból érkezett munkavállaló ismeretlen helyről, valamint a Monarchián kívüli Németországból, ahol szintén nem ismeijük a bevándorlók eredeti lakóhelyét. A történelmi magyar határokon belüli területről 26 település bocsátott ki további munkavállalókat, akik Eszak-Magyarország, illetve a Felvidék 17 településéről, a Dunántúl 3 pontjáról és a Partium, továbbá Erdély 6 helyéről költöztek be. A térkép közvetve jelzi azt is, hogy a szakmunkások bevándorlása alapvetően tudatos tevékenység. A rendelkezésre álló adatok szerint 26 magyarországi helységből jöttek munkavállalók ide, de közötte 10 olyan településről, ahol kőedény- vagy porcelángyártással foglalkoztak. Ezek közül 8 felső-magyarországi, 2 dunántúli kőedénykészítő központ volt (Tata, Bakony- bél). Ezen túl két település: Mezőkeresztes-Mezőnyárád, illetve Losonc fazekasközpont közelében található. A cseh- és morvaországi területekről érkezett munkások 10 településről indultak útnak, de köztük 8 olyan hely volt, amely nevezetes edénygyártásáról ismert. További 2 helység, ahol nem volt ugyan kerámiakészítő üzem, de agyagipari központ közelében voltak. Mindent összevetve 36 helységből költöztek be edénykészítők, viszont a kibocsátó települések kétharmada vagy kőedénygyártó-hely volt, vagy olyan település, amelynek közelében tradicionálisan foglalkoztak fazekasedények készítésével. Az Apátfalván munkát vállaló, Miskolcról átvándorolt munkások között: Hüttner József (1838-1842), Neidl Antal (1841-1842), Noszky György (1841), Dániel József (1841-1843), Bundray János (1834-1836), Répásy Ferenc (1855), .Tanikovics András (1856), Schuller János (1856-1858), Dubravszky József (1859), Kertész József (1859) a miskolci kőedénygyárban dolgoztak.317 Különösen szoros a kapcsolata a Schnir András, Hüttner József és még a Földváryak bérlete idején a két településnek. Nem véletlen, hogy az Apátfalván készült első edények sok formai és motívumbeli azonosságot mutatnak. Ezért azután Apátfalva első termékei a korai miskolci készítmények forma- és mintavilágát tükrözik,318 A hazai és külföldi edénygyártó központokból érkezett szakemberek száma 55 fő, vagyis az összes ismert apátfalvi dolgozó 33,5%-a, azaz egyharmada. A gyár alapítását (1832) követő két évtizedből csak az idegen szakmunkások neveit ismerjük. Az első apátfalvi lakosok csak 1854-1857 közt kezdenek 317 MOLNÁR L., 1966. b. 220. 318 KATONAI., 1977. 73. 118