Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - Tulajdonosok, bérlők, alkalmazottak
160. Stengers Fülöp kőedénygyári korongos 1925 161. Sulzbacher Ödön gyárigazgató 1925-1926 162. Jäger Károly kőedénygyári tisztviselő 1926 163. Gáspár Imre cserépedénykészítő 1926 164. Fischer Endre kőedénygyári tisztviselő 1926 165. Sztankó gépész 1926 Mi derül ki a táblázatból? A 165 személyből 128 főnek ismerjük a származási helyét, azaz az összes dolgozó 78%-ának. Ebből a 128 bevándorlóból 19 fő (13%) volt olyan személy, aki a történelmi Magyarország határain kívülről származott. Az összes, név szerint ismert alkalmazott közül 46 fő (28%) helybeli munkavállaló volt. Származási helyüket nézve 128 dolgozónak a 36%-áról tudjuk, hogy apátfalvi illetékességű lakos volt. A monarchia területéről is érkeztek edénygyártó iparosok Apátfalvára. A külföldi szakmunkások megtelepedése is jelzi azt, hogy a korszak hazai edénygyártó iparában szakmunkáshiány volt. Nem könnyű a kutató helyzete, ha a külföldi szakmunkások származási helyét kívánja kideríteni, mert az anyakönyvekbe fonetikusan (kiejtés szerint), rontott névalakban jegyezték fel a földrajzi neveket, úgy, ahogy azt az idegen ajkú bevándorlók bemondták. Neid Antalról az írták fel, hogy Kremzani morvaországi településről származott. A települést Olomouctól (Olmütz) délre, régebben Kremsier-nek hívták,307 ma Kromeríz néven találhatjuk meg. Wannger Ferencről azt jegyezték fel, hogy a csehországi Obsterlicböl származott. A település valójában azonos Austerlitz-cel, ahol 1805. december 2-án Napóleon az ún. „ három császár csatájában ” győzelmet aratott. A település mai neve Slavkov. Sikerült a külföldi bevándorló iparosok által származási helyként megjelölt 8 településről kideríteni, hogy azok kőedény-, illetve porcelángyártásukról híresek. Znaim Morvaországban ma Znojmó néven Csehország déli részén található, közel az osztrák határhoz. Znaim egykor barna keménycserép gyártásáról volt híres és az edénygyára napjainkban is működik.308 E helyről Schuber Jakab, Schuber János és Schrab Jakob érkeztek. 307 RAFFELSPERGER, F., 1846. 3. 1226. 308 SZOMBATHYV., 1981.457. 113