Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)

Kelenik József: A hadügyi forradalom és jelenségei Európában és a Magyar Királyságban a XVI. század második felében

amint azt a tapasztalás mutatja a legtöbb rossz dolog Magyarországon abból következett ha a németek és a magyarok nem voltak egy véleményen ”5

Mivel a tanácskozás résztvevői mindnyájan egyetértettek abban, hogy mi jóval gyengébbek vagyunk mint a török, megpróbálták elejét venni azoknak a kisebb-nagyobb összecsapásoknak, amelyek gyakorivá és tömegessé válva okaivá lehetnének a nyílt háború kirobbanásának.6 A megelőzés módját a ,Meddig mehetnek el a katonák a határvidéken a törökkel szemben" című részben fejtették ki. Nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, hogy nem szabad megengedni a parancs nélküli katonai akciókat. Jól kell fizetni az embereket, hogy a szegénység ne legyen oka a rablásoknak és portyáknak. Ahol ugyanis a katonaság jól el van látva, a török kevés kárt tesz . Ahol az ellenség gyakorta támad mint pl. Kanizsa alatt vagy Horvátországban ott az őrségek kis létszámúak, rosszul fizetettek. A török betörések megakadályozásának egyetlen módja a határvidék alapos kiépítése, azaz az utak elzárása, jó és állandó őrházak elhelyezése a betörési és a visszavonulási utakra, és legfőképp a katonaság rendes fizetése. Az ellenség területére vezetett portyákat a felesleges emberveszteség és a politikai bonyodalmak elkerülése véget kell megtiltani, mert a török nem szenved hiányt emberben, de ,, ...itt magyarok most túl kis számban akadnak, egyéb jó hadinépet pedig erre a határvidékre nehezen lehet kapni..”7 Ezért a tisztek instrukcióiban pontosan rögzíteni kell teendőiket, és az ejárások módját, nehogy őfelsége hadinépét a körültekintés hiánya miatt elfogják vagy elpusztítsák.8 A magyarokat ezért, valamint azért kell visszatartani a portyázástól, mert amint az ,, A magyarok visszatartása a portyázástól és megbüntetése" című fejezetből kiderül, „Úgy találtatott, hogy a legtöbb tehetősebb magyar nemes és úr szolgáit és lovasait csak azért tartja, hogy azokat az ellenség területére küldje rabolni...”9. Ezeket a dolgokat tehát meg kell tiltani, az engedetleneket pedig meg kell büntetni. A büntetések kiszabására és végrehajtására létre kell hozni a magyar hadi bíróságokat. A katonák számára pedig, hogy legyen magukat mihez tartaniuk magyar katonai rendtartást kell készíteni. Javaslatot is tesz ennek szövegére a ,, Huszár és trabant rendtartás és artikulusok" című latin nyelvű szakaszban.

,,A határvidék biztosításáról, avagy hogyan kell azt meg\’édeni a napi támadások ellen " című rész a katonai igazgatási szervezet kialakításának problémáival, általános taktikai kérdésekkel, és az egyes kapitányságok konkrét katonai problémáival foglakozik. Csak néhány címszószerű felvetés e fejezet gondolataiból. A védelem alapfeltétele a jól szervezett, rendezett, centralizált katonai vezetés. (Érdekes, hogy a haditanács résztvevői e kérdéskörnél épp a török hadszervezet működési elveit és sémáit tekintették követendő példának.) Elhatározták, hogy a védelem hatékonyabb irányítása érdekében kétfelé választják a határvidéket, és az Adriától a Dráváig húzódó területet a Belső- Ausztriai Haditanács irányítása alá helyezik.

32