Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Koppány Tibor: A magyarországi végvárak építési szervezete a XVI-XVII. században
nyi vár építési költségeit az írnok kapta kézhez és neki kellett a vállalkozókkal minél alacsonyabb áron megalkudnia119. 1560-ban viszont Vitus Scherdinger provizomak, a következő évben pedig Jakob Mordax királyi várkapitánynak utalványozták az építési pénzeket120. Az egri vár építésére rendelt összegeket a szepesi kamara az ottani építési fizetőmester kezébe adta121, amint Érsekújváron is Valentin Muregger fizetőmester kapta kézhez azokat122. A katonai körzetek, azokon belül a nagyobb várak Haditanács alá rendelt építőszervezetei ezek szerint sokrétű, a tervezéstől a munkaszervezésen, irányításon, az anyagbeszerzésen keresztül az elszámolásig tartó, építési és egyben gazdasági munkát is végző hivatalok, a Bécsbe küldött és általában német nyelvű iratokban Bauamt néven írott intézmények voltak. 4. A katonai építőszei-vezet megszűnése a XVII-XVIII. század fordulóján Buda felszabadítása és a török kiűzése az ország belsejébe került korábbi végvárak és az azokban működő katonai építési hivatalok számára is alapvető jelentőségű volt. A végvárak közül katonai kézen csupán a Bécs elővárainak tekintett Győr, Komárom és Lipótvár maradt. A kerületi központok közé tartozó Érsekújvár és Kassa hamarosan visszanyerte polgári igazgatását. A kisebb végvárakat a XVIII. század első évtizedéig császári parancsra elbontották vagy használhatatlanná tették, illetve egyeseket korábbi földesuraiknak adták vissza. Katonai építési hivatalokra az ország belsejében többé nem volt szükség. Személyzetüket, az építészeket és a mestereket, az adminisztráció beosztottait részben az Al-Duna, illetve az új, déli török határon kialakított végvárakba, részben az újból a főváros szerepét betöltő Budára helyezték át, egy részük pedig elbocsátva a nagyobb városokban telepedett le, ahol a szerveződő építőipari céhek tagjai lettek. Budán még 1686 őszén a Pozsonyból oda helyezett Magyar Kamara szervezetén belül új építési hivatalt szerveztek. Létrehozása országos hatókörrel, a bécsi Udvari Kamara, a Hofkammer megfelelő szervezete, az Udvari Építési Hivatal, a Hofbauamt mintájára történt. Az új budai Kamara — valójában a XVI-XVII. századhoz hasonlóan a bécsi Udvari Kamara kihelyezett adminisztrációja — vezetője, Johann Stephan Werlein inspektor mellé Bécsből helyezték át De La Vigne hadmérnököt és írnokként Johann Christoph Jungmayrt, az új Bauamt vezetését pedig az a Venerio Ceresola vette át, aki előzőleg Lipótvár, illetve Érsekújvár Bauinspektora volt. Első munkájukhoz, a budai vár újjáépítéséhez még ekkor is Bécsből és Grazból küldtek kőműveseket, kőfaragókat, ácsokat és más szakembereket, még mindig főként olaszokat. Ceresolát, aki új beosztásában a császári udvari építőmester előkelő címét 166
