Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Koppány Tibor: A magyarországi végvárak építési szervezete a XVI-XVII. században
Bécsen keresztül érkezett, vállalkozó építőmesterek, kőművesek és kőfaragók, akik pallérjaikkal, segédeikkel, inasaikkal jöttek. Az építkezések velejárója ekkor már minden nagyobb helyen az írásbeli adminisztráció, amelynek műszaki részét az építési írnok, pénzügyeit a fizetőmester végezte, szükség esetén mindegyik további beosztottakkal. A Pataki Vidor által felvázolt „csodálatraméltó gépezet” művének megjelenése óta már nem ismeretlen a magyarországi építészet történetében. Ugyanilyen volt az a királyi építőszervezet, amely az 1430-as években a pozsonyi várat építette Zsigmond király számára. Ott és akkor az építkezés élén királyi director címmel Rozgonyi György pozsonyi főispán állt, vezetése alatt az adminisztratív és a gazdasági ügyeket Berényi Kakas János mester irányításával önálló építési iroda, a német nyelvterületről átvett elnevezésű „Bauamt” intézte. Magát az építkezést a munkára szerződtetett császári főépítőmester, Erlingi Konrád végezte mesterekkel, azok pallérjaival és segédeivel.20 A középkor óta Magyarországon is ismert építő szervezet XVI. századi kialakulását továbbra is Pataki Vidor műve alapján érdemes követni. Szerinte az 1552-es egri ostrom után megindított újjáépítés végzésére „Bécs várának építő-főellenőrét: Schallautzer Hermest (Superintendens, Oberbaumeister der Stadt Wien) 1553 tavaszán Győr alól rendelik hirtelen Egerbe 25 kőművessel”.21 Az ügyben illetékes Udvari Kamara ez év február végén intézkedett kőművesek Egerbe történő küldéséről, s ennek nyomán egy építőmester és 18 kőműves indult oda legényeivel együtt, ahogyan azt az Udvari Kamara utasítására adott válaszában Hermes Schallautzer leírta.22 Egerbe ugyanis nem Schallautzert rendelték, hanem pallérjaival és segédeivel Joannes Antonius de Valtelina építőmestert, viszont Schallautzer volt az, aki őt odarendelte. Címei ellenére Hermes Schallautzer megint csak nem építőmester, nem is szakember, hanem Bécs és Alsóausztria építési superintendenseként az 1540- es évektől az Alsóausztriai Kamara építőszervezetének, tartományi építési hivatalának vezetője. Gazdag bécsi polgárból lett először királyi tanácsosként Bécs polgármestere, majd az ottani királyi építkezések: a Burg, a városfalak és kapuk, az azokat védő bástyák építésének királyi biztosa, 1561 végén bekövetkezett haláláig.23 Az osztrák tartományokat 1522-ben átvevő Habsburg Ferdinánd főherceg, 1526 után magyar, horvát és cseh király, nagyapja, I. Miksa kezdeményezését követve szervezte át burgundi mintára országai közigazgatását. Ennek keretében hozták létre a XV. század végétől a gazdasági ügyek intézésére a tartományi kamarákat és az azokat összefogó Udvari Kamarát. A tartományi kamarák szervezetén belül a központilag irányított építkezések végzésére építési hivatalokat szerveztek. A bécsi építkezéseket ellátó és Schallautzer által vezetett alsóausztriai kamarai építési hivatal feltételezhetően a bécsi Stephanskir157
