Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Kenyeres István: A trencséni várbirtok igazgatása és gazdálkodása a XVI. században
alkalmazhatóak. A felsorolt várbirtokok Demkó által megadott adatai: Fülek (1548- ban) 19 község, 81 porta, (40.362 kát. hold); Somoskő (1545-ben) 17 község, 142 porta, (44.480 kát. hold); Léva 49 község (127.063 kát. hold); Csábrág 10 község, 57 porta, (29.937 kát. hold); Murány 25 község, (120.239 kát. hold), Zólyom 13 község, 49 porta, (30.346 kát. hold); Érsekújvár 13 község, 133 porta, (33.406 kát. hold); Végles (1553-ban) 10 község, 124 porta, (44.657 kát. hold). 24 Trencsén váránál nemigen kellett tartani török támadástól. Jól fejezi ezt ki Miksa főherceg N. (minden bizonnyal Proskovszky János) trencséni kapitánynak szóló datálatlan (1559 körüli) utasítás fogalmazványa: „Cum scilicet adhuc Deo Volente, castrum Thrynchyen, in tali loco situm, ut nulla aperta vis hostilis timenda sit: Idcirco non magnus militum numerus ad custodiam eius requiri videatur.” MÓL E 136 Fasc. 6 föl. 352. Hogy a főhercegnek igaza volt bizonyítja az a tény is, hogy a törökök a XVI-XVII. század folyamán mindössze két alkalommal jutottak el Trencsén váráig, először a tizenötéves háború alatt 1599-ben, majd Érsekújvár ostroma idején 1663-ban. Károlyi János: A trencséni vár. Trencsén, 1910. 92-100. 25 Ostrosith János Pozsega vármegyéből származott, Ferdinánd idején jött Alsó- Magyarországra. Ő volt a XVII. században magas pozíciókba jutott család első jelentősebb tagja. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. VII. köt. 301-302.; MOL E 186 Archívum familiae Ostrosith 4. t. föl 1-2. Ostrosith birtokolta Trencsén vármegyében az illavai uradalmat, amihez hat falu és 50 adózó porta tartozott. Maksay, 1990. 816. 26 „Unnser Haubtmann [ti. Christoph Görtschacher] .... auch mit gegenwärtigen unnd khunfftigen Unnsem Hoffichter den wir Uber die Einkhumen der Herschafft Trenntschin sezen werden unnd die wonung in der Stat Trenntschen haben wirdet guet Correspondenz halten...” Österreichisches Staatsarchiv (A továbbiakban: ÖStA), Hofkammerarchiv (A továbbiakban: HKA) Hoffmanz Ungarn (A továbbiakban: HFU) RN 2 1549. jan. 18. fol. 43-44. 27 Ostrosith a magyar kamarától előbb egy ideiglenes utasítást kapott 1549. február 12-én, majd egy véglegest ugyanazon év május 8-án. MOL E 136 Irr. 6. t. 54-56. p. 57-61. p. Az általam megadott pontok nem fedik pontosan az utasításokét, csak a lényegesebbeket emeltem ki. 28 A trencséni udvarbíró harmincadfelügyelősége nem volt egyedülálló. A temesvári provizomak szóló utasítás fogalmazványa szerint a karánsebesi és temesvári har- mincadosok a temesvári pro vízőrtől kapják fizetésüket, számadásaikat neki nyújtják be, azokat a provizor vizsgálja felül, majd továbbítja a Magyar Kamarához. MOL E 136 Irr. 71. t. fol. 204-213. A tokaji udvarbírónak is volt harmincadigaz- gatási feladata. Ember, 1946. 264. 29 A vár számadáskönyvéből ismerjük az officiálisok neveit is: dubnicai districtus élén Ádám officiális, a tumai districtus élén Márkus, míg a zlatóci élén András officiális állt. Fizettségük évi 12 forint volt. Ugyanennyit kapott a procurator fru- mentorum, azaz a gabonák gondviselője, kezelője. Miklós serfőző évi fizetsége 26 forint, míg az aludvarbíróé évi 50 forint volt. MOL E554 Fol. Lat. 1368. I. fol. 55. 30 Ostrosith János 1549 végén vagy 1550 elején halálozott el. 1549 novemberében már súlyos beteg volt, december 2-án még bizonyosan élt, de 1555. május 18-án már mint elhunytat említik. Podmaniczky Okit. IV. köt. 187., 220., 288. 136
