Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)

Kenyeres István: A trencséni várbirtok igazgatása és gazdálkodása a XVI. században

között az ő parancsnoksága alatt levő Trencsént is felül kellett vizsgálniuk! Ez némileg meglepő azután, hogy a bizottság tagjainak kinevezésekor és az utasítás ki-adásakor — valószínűleg a kapitány és a provizor fent említett iratai nyomán — már bizonyosan tudtak a Trencsénben levő visszás állapotokról, és ez az utasítás Trencsénre vonatkozó részéből is kiderül. Az utasítás általános része is kiemeli, hogy a biztosok fő feladata a várak jövedelmeinek kivizsgálása, a tisztviselők számadásra szorítása. Feladatuk, hogy a bevételek felhasználásának helyes rendet szabjanak, hogy a várbeli katonaságot ne a kamarák által, hanem a helyi jövedelmekből tudják eltartani és elkerüljék, hogy ezen jövedelmeket a kapitány vagy a katonaság megkáro­sítsa. Trencsénre vonatkozóan az uralkodó megszabta, hogy írják össze a vár minden fegyverét, jövedelmét és bevételeit, majd így folytatta az utasítást: "Miután elhatároztuk, hogy trencséni várunkba, ahogy más várakba is, olyan kapitányt fogunk állítani, aki nemcsak a várat igazgatja és őrzi, hanem a contrascriba [ellenőr] segítségével minden bevétel és kiadás kezelésének gon­dozását és tisztét magára vállalja. A biztosok gondosan minden jövedelmünk­ről tudják meg, hogy mi módon és mire lettek fordítva, hogy mi ezekről infor­málva olyan módot és rendet tudjunk megszabni, mely szerint a jövőben bevé­teleink ne a kapitányok hasznára, mint eddig, hanem a miénkre fordítódjanak, és hogy megtudván pontosan minden jövedelmet a kapitánynak utasítást tud­junk adni. "40 Tehát már a biztosok vizsgálata előtt elhatározták, hogy új kapi­tányt neveznek ki, aki a kapitányi tiszt mellet a provizori tisztséget is ellátja, és tudtak arról, hogy a kapitány a maga hasznára fordítja a jövedelmek egy részét. Ezek után különösen érdekes, hogy Görtschacher — mint említettem — bekerült a biztosok közé. A biztosok 1557. október 3-án értek Trencsénbe.41 Görtschacher azonban még Sárosból előre ment Trencsénbe, „hogy dolgait jó rendbe hozza”, de mire a bizottság többi tagja odaért, már csak hűlt helyét találták a kapitánynak. A bizottság először a várban lévő készleteket mérte fel. Összeírták a vár fegy­verkészletét,42 ezzel kapcsolatban mindent rendben találtak. Megállapították, hogy a várban a katonák élelmezésére csak középmennyiségű liszt van, a bor pedig „nyúlós”, romlott.43 Prandorffer provizor erre azt felelte, hogy a búza a vár alatt lévő raktárban van, a kapitány pedig ritkán engedte be őt a várba. A bizottság rögtön utasította őt az élelem behordatására, és az ezek tárolására szolgáló épületek rendbehozására. Ezután számba vették a trencséni vár és a hozzá tartozó romba dőlt Szucsa vár tartozékait, jobbágyait és összeírták jövedelmeit. (Eszerint 533 jobbágy­telket, 22 adózó népes pusztát és 230 házas zsellért írtak össze. Trencsén város adója évente 470 magyar forint, valamint meghatározott mennyiségű búza, árpa, bab, malac, tyúk, sajt, vaj, sör stb. A vámbevételekből évente alig több 131

Next

/
Thumbnails
Contents