Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Kenyeres István: A trencséni várbirtok igazgatása és gazdálkodása a XVI. században
között az ő parancsnoksága alatt levő Trencsént is felül kellett vizsgálniuk! Ez némileg meglepő azután, hogy a bizottság tagjainak kinevezésekor és az utasítás ki-adásakor — valószínűleg a kapitány és a provizor fent említett iratai nyomán — már bizonyosan tudtak a Trencsénben levő visszás állapotokról, és ez az utasítás Trencsénre vonatkozó részéből is kiderül. Az utasítás általános része is kiemeli, hogy a biztosok fő feladata a várak jövedelmeinek kivizsgálása, a tisztviselők számadásra szorítása. Feladatuk, hogy a bevételek felhasználásának helyes rendet szabjanak, hogy a várbeli katonaságot ne a kamarák által, hanem a helyi jövedelmekből tudják eltartani és elkerüljék, hogy ezen jövedelmeket a kapitány vagy a katonaság megkárosítsa. Trencsénre vonatkozóan az uralkodó megszabta, hogy írják össze a vár minden fegyverét, jövedelmét és bevételeit, majd így folytatta az utasítást: "Miután elhatároztuk, hogy trencséni várunkba, ahogy más várakba is, olyan kapitányt fogunk állítani, aki nemcsak a várat igazgatja és őrzi, hanem a contrascriba [ellenőr] segítségével minden bevétel és kiadás kezelésének gondozását és tisztét magára vállalja. A biztosok gondosan minden jövedelmünkről tudják meg, hogy mi módon és mire lettek fordítva, hogy mi ezekről informálva olyan módot és rendet tudjunk megszabni, mely szerint a jövőben bevételeink ne a kapitányok hasznára, mint eddig, hanem a miénkre fordítódjanak, és hogy megtudván pontosan minden jövedelmet a kapitánynak utasítást tudjunk adni. "40 Tehát már a biztosok vizsgálata előtt elhatározták, hogy új kapitányt neveznek ki, aki a kapitányi tiszt mellet a provizori tisztséget is ellátja, és tudtak arról, hogy a kapitány a maga hasznára fordítja a jövedelmek egy részét. Ezek után különösen érdekes, hogy Görtschacher — mint említettem — bekerült a biztosok közé. A biztosok 1557. október 3-án értek Trencsénbe.41 Görtschacher azonban még Sárosból előre ment Trencsénbe, „hogy dolgait jó rendbe hozza”, de mire a bizottság többi tagja odaért, már csak hűlt helyét találták a kapitánynak. A bizottság először a várban lévő készleteket mérte fel. Összeírták a vár fegyverkészletét,42 ezzel kapcsolatban mindent rendben találtak. Megállapították, hogy a várban a katonák élelmezésére csak középmennyiségű liszt van, a bor pedig „nyúlós”, romlott.43 Prandorffer provizor erre azt felelte, hogy a búza a vár alatt lévő raktárban van, a kapitány pedig ritkán engedte be őt a várba. A bizottság rögtön utasította őt az élelem behordatására, és az ezek tárolására szolgáló épületek rendbehozására. Ezután számba vették a trencséni vár és a hozzá tartozó romba dőlt Szucsa vár tartozékait, jobbágyait és összeírták jövedelmeit. (Eszerint 533 jobbágytelket, 22 adózó népes pusztát és 230 házas zsellért írtak össze. Trencsén város adója évente 470 magyar forint, valamint meghatározott mennyiségű búza, árpa, bab, malac, tyúk, sajt, vaj, sör stb. A vámbevételekből évente alig több 131
