Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Hegyi Klára: Számítások a hódoltsági török várak haderejéről
mutatnak. Ezt néhány Buda előterében álló vár példáján szeretném bemutatni. Zsámbékot 1573/74-ben 157, 1579-ben 162, 1588/89-ben 171, 1591-ben 166 katona őrizte.13 A Pilis-hegységben felépített Kizilhiszár (Vörösvár) védelmét 1579-ben 97, 1588-ban 86, 1591-ben 85 katona látta el.14 Az Ipoly-menti Damásddal azonosítható Derbend őrsége 1591-ben 122, 1594-ben 129 katonából állt.15 Vác védőseregét utoljára 1569-ben ismerjük teljes létszámban, ekkor 126 katona alkotta; az 1570 utáni zsoldlistákban csak a lovas alakulatok szerepelnek: 1573/74-ben 98, 1579-ben 97, 1588/89-ben 86, 1591-ben 85 fő.16 A budai szandzsák 1580-as tímár-deftere 32 váci gyalogost jegyzett fel zsold- tímárosként,17 ők és az 1579-ben regisztrált 97 lovas katona 129 fős őrséget tesz ki: 1569-hez képest egy évtized változása mindössze néhány (három?) ember! 1570-től a századvégig, amikor a zsold-tímáros katonákkal nagyobb tömegben számolnunk kell, a várak legénysége nagyon csekély létszámingadozást mutat. Ez megengedi, hogy ezekben az évtizedekben az időben nem túl távoleső, néhány éves eltéréssel készült zsoldlistákból és tímár-defterekből össze- sítsük a várkatonaság kétféle módon fizetett alakulatait. A fenti példából az persze nem következik, hogy Vác védőserege 1580-ban biztosan és pontosan 129 katonából állt, hiszen egy év alatt a lovasok száma egy-két fővel változhatott, de az nyugodt lelkiismerettel állítható, hogy a várban 1580 táján 130 körül járt a katonák száma. További, már súlyosabb gondot okoz az, hogy adataink nem minden várban simulnak össze olyan szépen, ahogy Vácott teszik. Sok helyütt alig maradt tudósítás a zsold-tímáros gyalogosokról, más, biztosan létező várak évtizedeken át hiányoznak a zsoldlistákból. Ebből az következik, hogy sokszor nincsenek összesíthető adataink: a számolgatás módszerei közül sajnos a körültekintő becslés sem mellőzhető. A budai vilájet óriásváraiban - Budán-Pesten, Fehérváron és Esztergom-Dzsigerdelenben (Párkányban) — az őrség összes katonája zsoldos maradt, ezekben soha nem osztottak zsold-tímárokat. A jó lelkiismerettel vállalható becsléshez összegyűjtöttem a többi vár fellelhető adatait. Vannak köztük olyan helyek, amelyek a legnagyobbakhoz hasonlóan végig kimaradtak a zsold-tímárok rendszeréből (mint a fentebb emlegetett Zsámbék, Vörösvár és Derbend), és olyanok is, amelyekben a birtokjövedelemmel fizetet katonák jutottak túlsúlyra (mint Ozora és Siklós). Ezek a szélsőségek a kisebbséget képviselik; a várak nagyobb részében a védők egyhar- mada-fele vált zsold-tímárossá. Mindent összevetve és megfontolva úgy becsülöm, hogy az ezer fősnél kisebb őrségekben a katonák mintegy 60%-a kapta készpénzben, 40%-a tímár-birtokok jövedelmében a zsoldját.18 Nem kevesebb fejtörést okoz az az ellentmondás, amely a pénzügyi elszámolások és a részletes zsoldlisták létszámadatai között mindegyre tetten érhető. Azokban az években, amelyekből a budai vilájet várkatonaságáról többféle 112
