Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.3. Katolikus hitvédelem

és adott ki Almásy János (megh. 1763) királyi tanácsos, jászkun főkapitány költségén.159 Sípos zsadányi (ma:Tarnazsadány) származású, ugyanitt voltak az Almásyak birtokai, bár a családról tudjuk, hogy „székhelyéül Gyöngyös várost választotta, a gyöngyösi ferencrendiek sírboltja lett a nemesi ág halottainak temetkező helye. A szerzet házi naplója állandóan kegyelettel emlékezik meg a halottakról”.160 A szerzőt és a patrónust tehát részint a közös zsadányi származás kapcsolta össze, de nyilván Gyöngyösön is kapcsolatban álltak, s Almásy, mint vármegyei birtokos, a püspöki nyomdában adatta ki pártfogoltja munkáját.

A szalvatoriánus ferencesek mellett a minoriták is igyekeztek kiaknázni a nyomda kínálta lehetőségeket, iskolájuk számára több könyv kinyomtatását rendelték meg a püspöki tipográfiában.161

Az egri minoriták Barkóczy püspöksége alatti irodalmi tevékenységéről kevés adatunk van. Jakabfalvy Román gvárdián lefordította Szalézi Szent Ferenc Philotea-)át, amely 1771-ben jelenik majd meg Egerben. Az előszóból azonban kitűnik, hogy fordítása már 1763-ban nyomdában volt, de a nyomtatás „bizonyos okból félben szakadt”. Mint írja, a könyv magyarra fordítása régi vágya volt, s ehhez „nagy nevét és bővséges érdemeit alázatosan el-fe- dezni kívánó Méltóság költségét ajánlotta”. Mivel Eszterházy csak 1762 nyarán érkezett Egerbe, nem lehetetlen, hogy a magasztalt patrónus még Barkóczy volt, ő biztathatta a gvárdiánt fordítói munkájára, amelyet azután az „nemzetéhez viseltetett szeretetéből magyarul világosságra bocsátott”. E fel- tételezést erősíti, hogy Jakabfalvy és Barkóczy igen jó kapcsolatban állt egymással, a püspök támogatta a rend pompás templomának felépítését, 1757. augusztus 20-án fényes kísérettel jelent meg a minoritáknál, hogy a templomtelek ügyét a rend javára elintézze.162 A könyv előszavában az anyanyelv fontosságának hangoztatása mindenesetre Barkóczyra vall, az általa támogatott szerzők mind hasonló büszkeséggel hirdetik a magyar nyelv jelentőségét (vö. Dévay András és Felsőbüki Nagy Lajos alább idézett előszavaival).

159 A szerzőről vö. TAKÁCS Ince: Magyar ferences aszkétikus élet és aszkétikus kiadványok. Budapest, 1942, 53.

160 OROSZ Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906, 3.

161 Amicitia fraudulentia. A juventute scholastica. In: gymnasia Misktdcziensi ord. Minorum S.P. Francisci conventualium exhibita. Agriae, 1756; Ethymologia certarum vocabulorum. In: gratiam stúdiósáé juventutis a quondam religioso patre ord. minorum S. Francisci conventualium, provinciáé Hungáriáé S. Elisabeth. Ex variis autoribus excerptu. Agriae, 1757.

162 VOIT Pál: Az egri minorita templom. Budapest, 1971, 7.

67