Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.1. „Okossággal és eréllyel”

személyes tábla bírája. 1745 május 12-én egri püspökké nevezték ki, július 30-án pedig beiktatták az ezzel együttiáró másik tisztségbe, Heves és Külső- Szolnok vármegyék főispáni székébe. 16 Az új főpapot több egyházi személyiség alkalmi költeménnyel köszöntötte, a szövegek közül többet ki is nyomtattak, így pl. a szikszói káplánét, aki „üdvözlő csekélly magyar rhitmusok- kal” (Kassa, 1745) üdvözölte az eseményt.116 117

Az új püspök-főispán először egyházmegyéjén belül igyekezett abszolút hatalmát biztosítani: mind egyháztanácsát (consistorium), mind a városi magisztrátust saját elképzeléseinek eszközévé tette, s nagy eréllyel fogott hozzá gazdasági ügyeinek rendezéséhez is.118 Hatalmának, gazdagságának, s a római művészeten nevelkedett igényeinek mintegy külső keretét adták az általa külföldről behívott mesterekkel építtetett reprezentatív egri barokk épületek: a minorita, szervita és a trinitárius templom, a vármegyeháza a Fazola-kapu- val (s azon a kovácsoltvasból kialakított Barkóczy-címerrel), valamint az egykori Káptalan (ma: Kossuth) utca barokk és rokokó épületegyüttese. A barokk kori Eger építéstörténetének igen gazdag szakirodaimából főként Szmrecsá- nyi Miklós és Voit Pál munkássága volt igen eredményes, de míg az előbbi nagy elismeréssel méltatta Barkóczy művészeti mecenatúráját, addig az utóbbi elmarasztalóan szólt a püspök túlzott fényűzéséről, erőszakos hatalmi törekvéseiről, kapzsiságáról, s a helyiek rovására az idegen mesterek előnyben részesítéséről. Úgy hisszük, a különböző nézőpontú vélemények közül az Entz Gézáé a legkörültekintőbb. Szerinte „Barkóczy püspöksége alatt a legjelentősebb érett barokk épületek rangot és színvonalat jelentenek az egész város számára, s bizonyos mértékig alapot is adnak a továbbfejlődésre”, így a közismerten nagyméretű építkezést aligha helyes elsősorban a püspök személyes dicsvágya , kétségkívül erős öntudata szemszögéből mérlegelni.119 Még híres felsőtárkányi nyári rezidenciája, a Fuorcontrasti kastély esetében is többről van szó, mint egyéni hatalomvágyról. A Róma-környéki vidéki villák legnagyobb építésze, Palladio szerint az ilyen helyeken „a városi nyüzsgésbe belefáradt ember... feltöltekezhet”, így Barkóczy villaépítése sem más, mint itáliai tradíció egri adaptációja, a Rómában látott főpapi reprezentáció egyik formájának átültetése hazai talajba.120 Abban természetesen, hogy

116 MESZLÉNYI Antal: Egy barokk főpap, Barkóczy Ferenc érsekprímás. Vigília, 1966, 3.sz. 161; műveltségéről és életéről bőven írnak a halotti búcsúzlatók, főként: Laudatio funebris. a R. P. Josepho Pintér. Tymaviae, 1765.

117 PETRIK Géza: Magyarország bibliográfiája 1712-1860. VII. k Pótlások, Szerk. PAVERCSIK Ilona. Budapest, 1989, 331.

118 VOIT Pál, HMM, I, 144-145. SZMRECSÁNYI, 69.

119 ENTZ Géza opponensi véleménye VOIT Pál kandidátusi értekezéséről. In: Művészettörténeti Értesítő, 1968, 148.

120 PALLADIO, Andrea: I Quattro Libri dell'Architettura. Venezia, 1570, II, caput 12.

52