Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 1. A szellemi élet színterei a század első felében

és fegyelmével azonban még így is jó példaként emlegették a korabeli hazai jogi oktatásban, nem véletlen, hogy majd 1760-ban a nagyszombati jogi Studium reformjához az egri mintát veszik alapul.111

Mivel ekkor még Egerben nyomda nem működik, az irodalmi jellegű vállalkozások száma viszonylag csekély. A püspöknek ugyan több mint kétszáz saját könyvét sorolja fel egy könyvlista, azonban az is kiderül belőle, hogy a könyvek fele még Pozsonyban van („Specificatio librorum, qui Posonii per- manebunt”), ahol Erdődy 16 éves koráig tanult.További kutatásnak kell kiderítenie, hogy ezek a könyvek egyáltalán Egerbe kerültek-e valaha.112

Az egyházi írók közül Erdődy patronáltjának tekinthető az igen aktív szervező és térítő tevékenységet folytató minorita szerzetes, Kelemen Didák, aki többször járt Egerben, s minden téren élvezte a püspök segítségét.113 1717-ben például a nyírbátori plébániatemplom újraépítése ügyében kapott tőle hathatós támogatást. 1736-ban Erdődy püspök nagy ünnepség keretében szentelte fel a miskolci minorita templomot, ekkor Didák atya mondta el a templomszentelő prédikációt (Az Szentmise áldozatúl prédikáció. Kassa, 1737). Felső-tiszavidéki térítőmunkáját is aligha végezhette volna a püspök támogatása nélkül. Búzafejek című kétkötetes prédikációgyűjteménye (Kassa, 1729, 1734) a régió rekatolizációját kívánta szolgálni, sok tekintetben Pázmány gondolatvilágát és szókincsét vette át, azt követhette a falusi és mezővárosi lakosság számára.114

Erdődynek dedikálta vasárnapi szentbeszédeinek gyűjteményét (Sermones indifferentes pro variis diebus signanter dominicis deservientes. Tyrnaviae, 1722) a pálos Kollenich András is, aki szintén Rómában tanult, s a máriavöl- gyi kolostor vikáriusaként igen aktív írói tevékenységet fejtett ki.

A Telekesy István és Erdődy Gábor püspökök által megkezdett és egyre terebélyesedő egri építkezések (szerzetesrendek templomai és rendházai, szeminárium, püspöki rezidencia, kórház, kanonoki paloták sora) egyre több esélyt teremtettek a művészeti, kulturális és tudományos tevékenység számára Egerben. A lehetőségeket leginkább az Erdődy örökébe lépő utód, Barkóczy Ferenc ragadta meg, a kulturális élet élet erővonalai az ő püspöksége alatt kezdenek majd sűrűsödni, élénkebb szellemi élet a század közepétől pezsdül fel az egyházmegye székvárosában.

111 FINÁNCZY Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. Budapest, 1899, I, 145.

112 EFL, Archívum Vetus, 2804. sz. iratcsomó. FÖLDVÁRI Sándornak köszönöm, hogy erre felhívta figyelmem.

113 RÁKOS Raymund: Ugye atyafiak? Kelemen Didák élete. Róma, 1975, 172, 226.

114 OCSKAY György/ Pázmány hatása Kelemen Didák prédikációiban. ItK, 1982, 436-448.

50