Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

II. Száműzetésben (1596-1687) - 3. A püspökség újjászerveződése Kassán (1649-1687)

rajta). Ennél a bibliotékánál viszont jóval gazdagabb a jezsuitáké, amely 1660 óta gyarapodva, az 1682 körül felvett leltár szerint mintegy 2100 kötetet tartalmazott, jelentékeny magyar állománnyal (Pázmány, Káldi és mások művei)77. Mindez jelzi, hogy Kassán a 17. század második harmadának végére igen jelentős katolikus könyvkultúra jött létre, alapot adva mostmár arra, hogy a püspökség törekvései szellemi téren a korábbiaknál eredményesebbek lehessenek.

A következő püspök, Szegedi Ferenc Lénárt csupán hat évig töltötte be a dignitást (1669-1675), ám e rövid idő alatt is bőkezű irodalmi mecénásnak bizonyult. Az ő „akarattyából és költségéből” jelent meg a jezsuita Witfelt Péter katekizmusa magyar fodításban is (Credo in Deum. Kassa, 1671), majd az egykor Pázmány által kibocsátott szertartáskönyvet adatta ki (Rituale Stri- goniense. Kassa, 1672).Ekkoriban szervezték meg a jezsuiták saját nyomdájukat, amelyről az első biztos híradás 1673-ból való. Az ő kiadványuk többek között az a Libellus alphabeticus (Cassoviae, Typis Collegii Societatis Jesu, 1674), amelyből a gyermek II. Rákóczi Ferenc tanulta a betűvetést.78

A rendkívül termékeny és sokoldalú jezsuita szerző, Nádasi János három könyvét dedikálta Szegedi Ferenc Lénártnak, akit még római kollégistaként ismert meg, s kapcsolatuk később is megmaradt. A három közül egynek a megjelenése Szegedinek egri püspöksége idejére esik (Aurum ignitum. Viennae, 1673), a kegyes életre intő elmélkedések gyűjteménye - érthető módon - több példányban is megtalálható a kassai jezsuita rendház könyvjegyzékén.79

Szegedi Ferenc Lénárt irodalmi mecenatúrájának legfontosabb mozzanata azonban kétségkívül a Cantus catholici Latino-Hungarici című terjedelmes énekgyűjtemény kiadása (Kassa, 1674), ez címe szerint is „az méltóságos egri püspök urunk őnagysága akarattyából és bőv-kezű adakozásából” láthatott napvilágot a jezsuita tipográfiában. Ez a korábbi, Szőlősy Benedek által összeállított hasoncímű kiadványnál (Lőcse, 1651) gazdagabb, több miseéneket (Kyrie, Gloria, Credo) és szentekhez, patrónusokhoz szóló szöveget adott közre. Holl Béla feltételezése szerint a kötet összeállítója Sámbár Mátyás lehetett, több adat erre mutat.80 Egyrészt Sámbár közismerten szoros és bizalmas kapcsolatban állt Szegedi Ferenc Lénárttal, ő volt a püspök gyóntatója, s a gyászbeszédet is ő mondta felette (Lilium inter spinas. Kassa, 1676). Másrészt a kassai szemináriumban Sámbár volt a „praefectus tonorum”, a templomi kollektív éneklést irányító s az énekrendet megszabó elöljáró, így

77 A magyarországi jezsuita könyvtárak 1711-ig. Szerk. MONOK István, VARGA András. Szeged, 1990, 3-86 (Adattár, 17/1).

78 MÉSZÁROS István: A tankönyvkiadás története Magyarországon. Budapest, 1989, 47.

79 TÜSKÉS Gábor: A XVII. századi elbeszélő áhitati irodalom európai kapcsolatai: Nádasi János, ItK, 1992, 589-591, valamint G. TÜSKÉS - É. KNAPP, Johannes Nádasi 1614-1679. Leben und Werk. AHSI, Roma, 1993, 39-40; Adattár 17/1, 20.).

80 RMKT XVII, 15.B, Bp. 1992, 45. Erről szóló recenziónk: ItK, 1995, 252.

36