Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
II. Száműzetésben (1596-1687) - 3. A püspökség újjászerveződése Kassán (1649-1687)
3. A püspökség újjászerveződése Kassán (1649-1687) 1645 tavaszán Vanoviczi János pálos szerzetes Kassán tartózkodott missziós papként s tevékenységéről később a Sacra Congregazione de Propaganda Fide számára küldött jelentést. A római Collegium Germanicum Hungaricum egykori alumnusa szerint a városban a katolicizmus helyzete majdnem reménytelennek mondható. Rajta kívül ott akkor egyetlen katolikus pap sem tartózkodott, ezért őt kérte meg I. Rákóczi György fejedelem, hogy az odaérkező francia követnek, Antoine de Croissy et Marsilly grófnak, királyi tanácsosnak misét mutasson be.64 Kassától délre, a hódoltsági területeken több olasz ferences misszionárius kísérelte meg a térítést, jelentéseik azonban igen sok nehézségről számolnak be. A nyelvi sokféleség mellett a vallási-felekezeti különbözőségeket panaszolták, s e tarkaság miatt számukra az eligazodás majdnem lehetetlennek tűnt a „zavaros Babilon”-ban. Mindehhez járult még az is, hogy a magyarországi püspökök ellenezték a missziókat, a hódoltságot nem tekintették missziós területnek, hanem csupán ideiglenesen török megszállás alá került szférának, amelyen természetesen mindenben a püspöki jogkörnek kell fennmaradnia és a jövőben is érvényesülnie. Ilyen körülmények között igen jelentős térnyerésnek számított, hogy az észak-keleti országrész központjának tartott, protestáns lakosságú Kassán újból megkezdhette tevékenységét az egri püspökség, amelynek területe túlnyomórészt hódoltság alatt állt. Kisdi püspök új módon, immár az irodalmi mecenatúra segítségével is elő kívánta segíteni egyházmegyéje katolikus restaurációját. Régi igényt elégített ki, amikor saját költségén jelentette meg a Cantus catholici (1651) című énekgyújteményt, amelyet Szőlősy Benedek jezsuita tanár és hitszónok állított össze. Lőcsén, Laurentius Brewer műhelyében végezték el a nyomdai munkálatokat. Holl Béla megállapítása szerint ,,a nyomdász a lőcsei evangélikus polgárok miatt a Cantus catholici címlapjáról nevét, sőt a nyomtatás helyét is elhagyta. Az üzleti vállalkozásnak sem megvetendő katolikus énekeskönyv kinyomtatásával azonban kedvében járt az egyre erősödő katolikus uralkodó hatalomnak”.65 A Kisdi püspöknek szóló latin nyelvű ajánlásában Szőlősy részletesen méltatja a mecénás érdemeit a kiadás támogatásában s az egyházak újjászervezőjének („sacrae instaurator Ecclesiae”) nevezi őt. Utal arra, hogy az énekek összegyűjtésével eleinte nem volt célja, hogy kinyomtassa őket, de a nagynevű mecénás („magnum Pannóniáé Sydus”) ösztönzése és fáradozása, tudós 64 Relationes missionariorum de Hungária et Transilvania (1627-1707). Ed. I. Gy. TÓTH, Bp.-Róma, 1994, 128-129 (Bibliotheca Academiae Hungáriáé in Roma, Fontes 1.). 65 RMKT XVII/7, Budapest, 1974, 647. 29
