Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

I. Rómából Egerbe - 2. A barokk Róma fényei

lógiai stúdiumokat és eredményesen ültették el az Alpokon túlról érkezett fiatal teológusjelöltekben az „ecclesia militans” és az „ecclesia triumphans” eszméjét. Ennek révén lehetett meg a remény arra, hogy a protestantizmus által meghódított európai légiókban pápasághoz hűséges klérus nevelődjön fel, Rómához ragaszkodó, annak hagyományait mindenek fölé helyező főpapi réteg formálódják ki.

A tudomány és a művészet eredményein túl ennek a célnak az eléréséhez hozzájárultak azok a szertartások és rendezvények is, amelyek sok változatban és nagy bőséggel szerepeltek a római egyházi élet eseményei között. Ünnepségek, színielőadások, látványos vendégeskedések, körmenetek, tűzijátékok, egyházzenei koncertek, teológiai disputák és doktoravató ceremóniák tették színessé az alumnusok életét.

Az ünnepségeknek nem egyszer politikai aktualitásuk is volt: a nemzeti kollégiumok az anyaországi eseményekre reagáltak s egyben Róma lakossága előtt is népszerűsíteni tudták így hazájukat. Ilyen alkalom volt például 1619. szeptember 10-én II. Ferdinánd német-római császárrá választásának nagy pompával történő megünneplése a kollégium előtti téren. Az ünnepséget megörökítő metszeten jól látszik, hogy igen nagy tömeg gyűlt össze a látványos tűzijáték megtekintésére.31 A tér közepén álló gépezet lángcsóvákat lövellt minden irányba, a környező épületek tetejéről különböző tűzszerszámok ontották a füstfelhőket, az ablakokban gyertyák égtek, a nézők kendőket lobogtattak, oldalt pedig zenekar szolgáltatta az aláfestő zenét. Az ilyenféle impozáns örömünnepek nem csekély nevelő erővel rendelkeztek, erősítették a hallgatókban az elszántságot, növelték öntudatukat. Az ünneplésre egyébként számos alkalom kínálkozott: császárkoronázások, trónörökösök születésnapja, pápaválasztások, szenttéavatások, uralkodók látogatásai, törökök elleni győzelmes csaták, templomszentelések, egyéb évfordulók és megemlékezések. A meglehetősen fényűző külsőségek egyben a német és magyar nyelvterület katolikus uralkodóit is dicsőítették, a pápai udvarral kialakuló kapcsolataikat erősítették, s mindennek révén természetesen politikai céljaik elérését igyekeztek elősegíteni.

Másutt már részletesen szóltunk a kollégiumban folyó iskolai színjátszás alkalmairól, a farsangi és pünkösdi látványosságokról s a színjátékszerűen megrendezett doktoravató ünnepségekről.32 Az intézmény zenei életéről vaskos monográfia készült, kitűnik belőle, hogy a San Apollinare templomának kó31 A metszet lelőhelye: Albertina Wien, Bildarchiv, Historische Blätter, Castel IV. Nr. 65847-C. Galavics Gézának köszönöm, hogy erre felhívta figyelmem.

32 BITSKEY István: Iskolai színjátszás a római Collegium Germanicum Hungaricumban. In Iskoladráma és folklór. Debrecen, 1989, 27-33.

17