Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

IV. A püspöki mecenatúra mérlege

nyúló törekvés. A Telekesy és Erdődy nevéhez fűződő alapvetés , az egyházi építkezések előrehaladása a század közepére már nagyarányú tervek kovácsolását tette lehetővé. Barkóczy és Eszterházy messzire néző s helyenként eléggé merész elképzelései (egyetem, líceum, csillagvizsgáló, nyomda, könyvtár, stb.) emelték végül is a várost több tekintetben a többi magyarországi püspöki székhely fölé. Eger - s rajta kívül még Pécs - állott közel ahhoz, hogy egyetemi várossá válhasson. A püspöki mecenatúrán kívül álló, politikai és társadalmi erőkön múlott, hogy ez mégsem valósult meg.

Nem kétséges, hogy a hatalmas kiterjedésű egyházmegye jövedelmei - főként a 18. században - lehetőséget adtak a már sokszor méltatott művészeti- építészeti mecenatúra mellett az irodalompártoló és tudományszervező szándékok realizálására is. A beszerzett vagy kiadott könyvek között a hitélet elmélyítését vagy a szemináriumi oktatást szolgáló műveken túl egyre nagyobb számban jelentek meg szépirodalmi alkotások és szakkönyvek is. Az egyházi indíttatású műveltség fokozatosan vált világiasabbá, a püspöki udvar kulturális hatása a városi polgárságra is kiterjeszkedett. Újabb kutatások szerint az egri polgárcsaládok házaiban ugyancsak kialakultak kisebb könyvtárak, amelyekben - az alapvető vallásos könyvek mellett - egyre több gazdasági szakkönyv és szórakoztató história is megtalálható volt.274

Mint láttuk, erősödtek a literátorok közötti kapcsolatok is, noha olykor ellentétes nézetek, eszmei és vallási felfogások feszültek szembe egymással. Végső soron azonban a polémiák is tanulságokkal jártak, további szellemi erőfeszítéseket indukáltak.

Az is figyelemre méltó törekvése Eger főpapjainak, hogy valamiféle tudós társaságokat hozzanak létre vagy ilyeneknek tagjaivá váljanak. Barkóczy körül egész sor literátor csoportosult, Eszterházy maga volt tagja a Széchenyi- vezette országos szervezkedésnek, egyik kanonokja, Battyhány Ignác pedig később, Gyulafehérvár püspökeként szervezett Erdélyben tudós társaságot. Minden bizonnyal a Rómában megismert akadémiai mozgalom s a hazai kezdeményezések és igények egyaránt erősítették a tudományos és irodalmi élet szervezettségének erősítésére irányuló püspöki szándékokat és törekvéseket.

Mindezt figyelembe véve, áttekintésünk eredményeképpen levonhatónak véljük azt a következtetést, hogy a püspöki mecenatúra - a látványos barokk építkezések szorgalmazásán túl - az irodalom és könyvtárügy fejlesztése terén is időtálló, nagyrészt maradandó értékeket hozott létre. Az egri főpapok literatúrát pártfogoló, bibliotékaszervező aktivitása szellemi javakat teremtett,

274 KELLNER Judit: Egy egri polgár házaspár hagyatéka 1772-ből. Archívum Supplementum ad honorem B. KOVÁCS dedicatum, Eger, 1993. 140-141.

132