Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.6. írók Eszterházy környezetében

lomtörténet (A Magyar Literatura Esmérete. Veszprém, 1808). Miután az Egerben előadott nyelvközpontú magyar irodalomtörténeti anyag részletes bemutatását Lőkös István tanulmánya elvégezte, itt elegendő csupán arra utalnunk, hogy Eszterházy szerepe meghatározónak bizonyult a magyar literatúra tudományos igényű előadásának megszervezésében. A fent elmondottak alapján talán sikerült azt is érzékeltetni: nem volt véletlen és előzmények nélküli Pápay egri oktatói tevékenysége, mivel az már a joglíceumban folyó oktatásra, kiterjedt könyvtári bázisra, helyi nyomdai tevékenységre támaszkodhatott. S ha egyoldalú, felekezeti szempontú volt is ez a szellemi háttér, egyetemes értékeket teremtett és képviselt mind az Adelung nyomán előadott, korszerű stilisztika révén, mind pedig a magyar irodalom kronológiai rendű - a reformációtól egészen II. József koráig terjedő - összefoglalása és oktatása révén.

Pápay egri előadásainak volt többek között hallgatója Vitkovics Mihály, aki még sokáig emlegette hálás szavakkal tanárát, mert ő több volt számára, mint oktató: baráttá vált. Pápay adta kezébe például Gessner Idilljei-nek Kazinczy-féle fordítását, s őt magát is színvonalas fordítások készítésére biztatta.268

Visszatérve azonban Eszterházy mecénási tevékenységéhez, érdemes arra is utalnunk: nem csupán a környezetében felbukkanó tehetséges literátorok működését segítette elő, hanem maga is tagja volt egy olyan országos méretű mozgalomnak, amely a magyar tudományos és irodalmi élet fellendítését tűzte ki célul.

Kazinczy Ferenc 1790. november 2-án Aranka Györgynek szóló levelében számol be erről a kezdeményezésről. Elmondja, hogy október 3-án Pesten „tartatott egy litterarius consessus gróf Széchenyi Ferenc úr őexcell. házánál. Gróf Berényi, B. Orczy, B. Podmaniczky, B.Vay, gróf Eszterházy Káról, Vay József, Balog Péter, Máriássy István, Spissics, Horváth Ádám, Nagyváti, Bárány uraknak jelenlétekben, hol én is mint invitatus megjelentem. Az a planum olvastatott el, amely szerint a M. Társaságnak kell felállíttatni. Pesten vala Batsányi is, de oda nem hívattatott. Esmérik garboncáskodó lelkét.”.269

A felsorolt személyek a 18. század utolsó évtizedének jeles magyar írói, költői, tudósai és reformgondolkodói, majdnem mindannyian szabadkőművesek, többnyire Széchenyi Ferenc barátai vagy patronáltjai. Podmaniczky József és Vay Miklós egykori növendékei a bécsi Teréziánumnak (ahová Széchenyi is járt), s mindketten (miként Széchenyi) angliai tanulmányúton vettek részt, így váltak európai látókörű közéleti személyiségekké, a nemesi felvilágosodás és rendi ellenállás képviselőivé. Podmaniczky neves közgazdász, a budai „Első ártatlanság” elnevezésű szabadkőműves páholy nagymestere, Vay Miklós pedig hadmérnök, a Royal Society 1787-ben tagjai közé választotta

268 KAZINCZY Levelezése. IX, 193. Idézi LŐKÖS, 420.

269 KAZINCZY: Levelek, Vál. SZAUDER Mária. Budapest, 1979, 41.

127