Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.3. Kanonoki könyvtárak

De nemcsak a kanonokok, hanem a szemináriumi tanárok könyvei is egyre gyakrabban a „nagy bibliotéka” állományában kötöttek ki, noha a szeminári­um saját könyvtára a későbbiekben is mindvégig fennmaradt. 1775-ben halt meg az egri szeminárium egyetlen görögkatolikus rítust ok­tató teológustanára, Habina Lukács, aki hagyatéki leltára szerint 80 könyvet hagyott az egri püspöki bibliotékára. Az újabb kutatások szerint Habina mű­veltsége magasabb szintű volt, mint a kárpátaljai ruszin papságé általában s ezt könyvjegyzéke egyértelműen tükrözi. Megtalálhatók rajta Homeros mű­vei, görög nyelvtanok, cirill betűs rutén szerkönyvek (Missale Rhutenicum, Cathechismus Rhutenus, Rituale Graecum, Liber Psalmorum Rhuteni- cus,slb.), szótárak és tankönyvek (Grammatica Slavonico-Germanica, Dicti- onarium llliricum) egyaránt. Mint Földvári Sándor vizsgálatai jelzik, ezek a könyvek is a püspöki könyvtár állományába kerültek, s ott külön színfoltot jelentettek nyelvük, témájuk, keleti rítusú liturgikus gyakorlatuk révén.235 A görög-keleti rutén és román szertartási könyvek iránt maga Garampi nuncius is érdeklődött, Eszterházytól levélben kérte, szerezzen be neki ilye­neket. Az egri püspök 1777. szept. 1-én küldött is neki két liturgikus művet és egy misekönyvet, valamennyi „valach” nyelvű volt, Szatmár megyei egy­házlátogatásai során sikerült ezekhez hozzájutnia. Sajnos a müvek nem azo­nosíthatók, mindössze annyi derül ki, hogy Eszterházy szerint a liturgikus könyvek szakadárok, viszont a misekönyvet a nemrég elhúnyt fogarasi püs­pök, Atanasie Rednik bazilita (1765-1772) adatta ki, ő pedig őszinte híve az uniónak. Azt is leírja a püspök, hogy a rutén könyvek beszerzése nem könnyű, mivel nagy a tudatlan, babonás népben a bizalmatlanság a katoliku­sokkal szemben, s ha észlelik a könyveik iránti érdeklődést, eltitkolják és elrejtik azokat. A nuncius mindennek ellenére kérte Eszterházyt, hogy „szün­telenül őrködjön” az unitus görög-katolikusok fölött. A bécsi és római egyházi és állami vezetők közül egyébként ő mutatott legtöbb megértést azon nehéz­ségek iránt, amelyeket az 1771. évi intézkedés, a munkácsi görög rítusú önál­ló püspökség felállítása az egri egyházmegye számára jelentett.236 Az egri kanonokok, teológiai tanárok 18. századi könyvjegyzékeinek ta­nulmányozása a jövőben még további részletek megismerését ígéri, az viszont az elmondottak alapján látható, hogy a püspöki bibliotéka gyarapodása igen sok irányból történt, sokszínű anyagot ölelt fel, s a tudatos, tervezett állo­mánygyarapításon túl az esetlegesség szempontjai is közrejátszottak benne. Jogos a kérdés ezek után: végül is milyen teológiai álláspont került előtér­235 FÖLDVÁRI Sándor: Habina Lukács egri szláv könyvhagyatékáról. MKSz 1996, 385-391 (ugyanez oroszul: Slavica, Debrecen, 1995, 83-96). 236 A bécsi pápai követség levéltárának iratai Magyarországról 1611-1786. kiad. VANYO Tihamér Aladár, Budapest, 1986, 76, 109. 106

Next

/
Thumbnails
Contents